A Magyarkanizsa község legkisebb településén, Kishomokon átélt, szerzett gyermekkori élményei és emlékei mind a mai napig meghatározzák művészetét.
A finomkerámia ipari szakközépiskolát 1983-ban végezte el Magyarkanizsán. A helyi cserépgyár majolikarészlegében korongozóként kezdett el dolgozni, miközben vajdasági kerámiaműhelyekben is korongozott. Soha nem nyugvó kreativitása és a munka közben szerzett tapasztalatai nyomán kezdett bele saját gondolat- és érzésvilágának megformázásába.
1994-től tizenhét éven át a palicsi Etnocampban fazekasságra oktatta a részvevőket.
2007-től 2009-ig részt vett a GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelepen. A Zlakusai Nemzetközi Kerámia-művésztelepre két ízben is – 2008-ban és 2009-ben – meghívást kapott. 2009-től négy éven keresztül meghívott vendég volt a horvátországi Koprivnica mellett megrendezésre kerülő Motocilla Alba elnevezésű nemzetközi kerámiaművészeti táborban. 2013-ban a németországi Renaissance der Erde nemzetközi művészeti projektum alkotója volt.
2002-től tagja a Szerbiai Képzőművészek, Iparművészek és Formatervezők Egyesületének (ULUPUDS).
KIÁLLÍTÁSOK
1994-ben mutatkozott be Csak ülök a tojásokon című egyéni kiállítássorozatával (Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Zombor, Topolya, Szeged, Szabadka, Veszprém).
2012-ben elindította új kiállítási ciklusát, amely a Tófenék-mellék címet viseli.
Az évek során számos csoportos tárlaton állított ki (Szabadka, Kiskunhalas, Újvidék, Gornji Milanovac, Belgrád, Baja, Budapest, Zalaegerszeg, Koprivnica, Mainburg).
JELENTŐSEBB DÍJ
1997-ben Forum Képzőművészeti Díjjal értékelték munkásságát.