Elfedni, megkötni, emlékezni

Elfedni, megkötni, emlékezni

Szerző: Milinszki Boglárka: Teniszpálya mint takaró

Milinszki Boglárka installációi egy topolyai tömegsírról

 

1944 novemberében egy központilag elrendelt tisztogatás során több mint kétszáz ember tűnt el Topolya-szerte. Közülük hatvannégy áldozatot sikerült beazonosítani, a többi holttest Topolya hét ismert tömegsírjában fekszik valahol a város területén.

  2018-ban a Topolya központjában található parkban munkálatok kezdődtek, melyek során a volt városi stadion helyét átvette egy új, modern aréna, illetve a közeli teniszpályát is felújították. A teniszpálya helyén évtizedekig egy alapok nélküli, gyorsan elhasználódott pálya állt, azelőtt pedig egy tó, amelybe legalább negyven áldozatot dobtak az 1944-es kivégzések során.

  Milinszki Boglárka Csak a fák tanúskodnak róla (2023) című installációja ezen eseményekre, különösen a tömegsír elfeledésére és elfedésére reflektál. Milinszki a Magyar Képzőművészeti Egyetem 2023-as diplomakiállításán installálta festő szakos hallgatói éveinek diplomamunkáját. A mű alapja a topolyai tömegsír helyszínéről hozott föld volt. A kiállítótérbe szórt talajmintát a teniszpálya 1 : 9,5 arányú másával fedte be, amelynek részeit sertésbélből kötötte meg. Az installáció mellett Milinszki egy videóban a teniszpálya közepén ülve meséli el a tömegsír múltját és jelenét, miközben ketten teniszeznek körülötte, a labdával pedig többször is eltalálják őt.

  Milinszki konceptuális munkásságának egy családi titok adott indító löketet. Nagyapja halála után kiderült, hogy a család férfi felmenői mind áldozatai voltak az 1942-es újvidéki vérengzéseknek. Az eltitkolt és feldolgozatlan családi trauma kutatásra ösztönözte, ezért belekezdett szülővárosa nehéz múltjának feltárásába. A teniszpálya alatt fekvő tömegsírról addig főként elejtett mondatokból – „ott valami rossz van, és ne menj oda játszani” – és szóbeszédekből szerzett tudomást. A téma és a kutatás még nagyobb aktualitást nyert, amikor munkálatok kezdődtek a parkban, és a szocialista rezsim által épített, alapok nélküli pályát felszedték. Egy helyi közösség kérelme ellenére pedig nem emlékmű került a betemetett tó helyére, hanem a felújított teniszpálya.

  Milinszki ezen munkájával a Jan Assmann által bevezetett sodródó szakadék kifejezés hozható párhuzamba, amely azt az időszakot írja le, amikor a kommunikatív emlékezet kulturális emlékezetté alakul, viszont ehhez a folyamathoz elengedhetetlen egy hordozó – például egy emlékmű. A Csak a fák tanúskodnak róla ily módon kísérlet ennek a szakadéknak az áthidalására, amely esetlegesen továbbviszi azoknak a történetét, akikről már senki nem tud majd mesélni. Ennek az üzenetnek a hordozójaként a föld nemcsak a szülőföld szimbólumaként jelenik meg, hanem a ténylegesen betakaró földként, amellyel a testeket fedték el. Az elfedés második rétegeként kerül rá a disznóbélből kötött háló, amely az ábrázolt teniszpályával ellentétben könnyű, törékeny és áttetsző. A sertésbél a legbelsőbb dolgok felszínre hozása, a sebezhetőség kontextusában is olvasható, ugyanakkor a hagyományok szempontjából az étel bősége és a gazdagság szimbóluma is, így a háborús időszakban a sertés birtoklása sokszor a sebezhetőséggel volt egyenlő.

  A sertésbelsőség szimbolikáján túl a megmunkálás talán még jelentősebb. A disznóbél megtisztítása és feldolgozása tradicionálisan női munka, ugyanígy a kötés is. Ezeket a meditatív jellegű munkákat Milinszki a process arttal helyezi párhuzamba, ahol – ebben az esetben – a hosszadalmas ismétlő mozdulatok sora alakítja át az anyagot, középpontba állítva a testet és a folyamatot. A disznóbéllel való munkát vezeklésnek írja le, hiszen a só és a víz nem kíméli a kezet, ráadásul kellemetlen szagot is áraszt.

Elfedni, megkötni, emlékezni
Szerző: Milinszki Boglárka: Csak a fák tanúskodnak róla, 2023
Elfedni, megkötni, emlékezni
Szerző: Milinszki Boglárka: Teniszpálya mint takaró

  Az anyag és a folyamat ötvözésével a „feldolgozás” fogalma a puszta megmunkálásból átértékelődik: már nemcsak tisztán az anyag fizikai átváltozásáról van szó, hanem trauma feldolgozásáról is.

  A kötés jelensége Milinszki több munkájában szerepel, mégis a legegyszerűbb alkotásában van a legnagyobb transzformáló ereje. A Teniszpálya mint takaró (2019) című mű a Csak a fák tanúskodnak róla installáció előzménye. Egy kötött takaróról van szó, amely a teniszpálya 1 : 120-as mása, és egyszerű fonalból készült, egyszerű kötőtűvel. Itt a process art jelensége egy generációs közös munkában csúcsosodik ki, mivel a család női tagjai, három generáció együtt kötötte meg a takarót. A fentebb említett „feldolgozás” fogalma még nagyobb jelentőséget kap, emlékmunkává válik. A családi titkokból és a férfi családtagok elszenvedett sorsából fakadó traumák fizikai valójukban is feldolgozásra kerülnek a női családtagok által. Mindez egy olyan tárgy létrehozásával, amely a gondoskodást és a biztonságot hordozza magában.

  A takaró kettőssége abban áll, hogy a női munkának a férfitraumákkal való szembeállításán túl felfedi a családi titkok és a mindenkori hatalmak által eltakart események párhuzamát is. Míg a legkisebb közösségi egységben, a családban a traumatikus élmények „betakarása” akár gondoskodó célú is lehetett, társadalmi és rendszerszinten a történelem „eltakarása” már emlékezetpolitikai jelentőséggel bír. A teniszpályát ábrázoló munkák mindkétszer ugyanazt az emlékezetpolitikai kérdést vetik fel: miért egy pálya áll itt, és nem egy emlékmű?

  Mélyi József definíciója szerint az emlékmű hatalmi reprezentáció: lehet a politikai-ideológiai tartalmak hordozója, válhat többek között a politikai propaganda médiumává vagy a hatalom megtartásának, kiterjesztésének eszközévé is. Ennek fényében felmerül a kérdés: amennyiben készülne a tömegsírnál emlékmű, az milyen hatalmi reprezentációs céllal állítódna? Milinszki munkái ugyanakkor azt a kérdést is felteszik: annak ellenére, hogy a köztudatban már szerepel a tömegsírok létezése, maga az emlékmű hiánya is reprezentatív-e?

  Erre a kérdéskörre Milinszki saját munkásságának fényében felhozza az ellenemlékmű fogalmát mint képzőművészeti megoldást. James E. Young a II. világháború utáni Németország generációinak tevékenységére használta először az ellenemlékmű kifejezést, mert ezek a nemzedékek konfrontatív módon emlékeznek, elismerve és párbeszédbe állítva a nép és a múlt barbár tetteit, megkülönböztetve magukat emlékezés módjukban az előző, „gyilkos” generációtól.

  Young úgy véli, hogy ezek az ellenemlékművek szembemennek az emlékművek hagyományos elveivel, megkérdőjelezik a dicsőséget és az időtállóságot, nemcsak erkölcsi, hanem esztétikai szinten is. A képzőművészeti szcénában ez a műfaj mára kinőtte magát, a megnőtt igény is versenyt szül, hogy ki tud még nagyobb és fájdalmasabb történéseknek emléket állítani, a publicitás és az anyagi források azonban nagy szerepet játszanak ezen munkák érvényesülésében. Bár Milinszki munkáit nem feltétlenül sorolom az ellenemlékművek fogalmába, jó kísérlet az assmani szakadék átívelésére, hiszen anyagivá formálja a „titkot”, így a helyi öregek meséiből az újabb generációk között is párbeszédet szülhet.

  Egy kis topolyai közösség emlékmű hiányában is minden év novemberében megkoszorúzza a park fáit. Azt mondják, ők az egyetlen szemtanúi az itt történteknek, de ki tudja, talán jövőre kosárlabdapálya is kerül a teniszpálya mellé… Ha így is lesz, az áldozatok emlékművét Milinszki már az alkotásába kötötte.

Elfedni, megkötni, emlékezni
Teniszpálya mint takaró – fotódokumentáció, 2019

Milinszki Boglárka 1999, Topolya

Középiskolai tanulmányait a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumban végezte el 2018-ban, majd a Magyar Képzőművészeti Egyetemen folytatta, festőművészet szakon. 2019...

Milinszki Boglárka 1999, Topolya

Középiskolai tanulmányait a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumban végezte el 2018-ban, majd a Magyar Képzőművészeti Egyetemen folytatta, festőművészet szakon. 2019...

Rác Gyöngyi 1996, Szabadka

Alap- és mesterfokú egyetemi tanulmányait az Újvidéki Művészeti Akadémia grafika szakán végezte Anica Radošević Babić osztályában....

Rác Gyöngyi 1996, Szabadka

Alap- és mesterfokú egyetemi tanulmányait az Újvidéki Művészeti Akadémia grafika szakán végezte Anica Radošević Babić osztályában....

Monyov Glória

Az emlékek áramlatában

Rác Gyöngyi grafikái   Az idő érzékelésének témája számos művészt foglalkoztatott az idők során. Ezen alkotók sorában áll Rác...

Monyov Glória

Az emlékek áramlatában

Rác Gyöngyi grafikái   Az idő érzékelésének témája számos művészt foglalkoztatott az idők során. Ezen alkotók sorában áll Rác...

Ágoston Lóránt 1970, Törökkanizsa

1995-től a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz–földrajz szakos hallgatója volt. 1997-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemen végzett okleveles...

Ágoston Lóránt 1970, Törökkanizsa

1995-től a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz–földrajz szakos hallgatója volt. 1997-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemen végzett okleveles...

Sándor Laura

Lehet-e végtelen a körvonal?

Ágoston Lóránt madárképeiről, az azonosságról és a küldetés fogalmáról   Hogyan rajzolja le a művész Thészeusz hajóját, hogy az...

Sándor Laura

Lehet-e végtelen a körvonal?

Ágoston Lóránt madárképeiről, az azonosságról és a küldetés fogalmáról   Hogyan rajzolja le a művész Thészeusz hajóját, hogy az...

Móricz Ildikó 1997, Topolya

Topolyán születtem, de korai emlékeim Pacsérhoz köthetők. Középiskolai tanulmányaimat Újvidéken folytattam a Bogdan Šuput Iparművészeti Iskolában, 2022...

Móricz Ildikó 1997, Topolya

Topolyán születtem, de korai emlékeim Pacsérhoz köthetők. Középiskolai tanulmányaimat Újvidéken folytattam a Bogdan Šuput Iparművészeti Iskolában, 2022...

Farkas Aliz

Nagyítóval kutató művészet

Móricz Ildikó művészkönyveiről A művészeti kutatómunka gyakran közelebb áll a gyerekvilág kutató-játékához, mint ahhoz, amit a köznyelvben...

Farkas Aliz

Nagyítóval kutató művészet

Móricz Ildikó művészkönyveiről A művészeti kutatómunka gyakran közelebb áll a gyerekvilág kutató-játékához, mint ahhoz, amit a köznyelvben...

Jano Blanca (Janó Blanka) 1998, Verbász

Középiskolai tanulmányait a szabadkai Svetozar Marković Gimnáziumban végezte el 2017-ben, majd a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának festészet szakán tanult...

Jano Blanca (Janó Blanka) 1998, Verbász

Középiskolai tanulmányait a szabadkai Svetozar Marković Gimnáziumban végezte el 2017-ben, majd a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának festészet szakán tanult...

Pálfi Anita

A színek és érzelmek árnyékában megbúvó egyéniség

Jano Blanca festészetéről   Az ember erkölcsi és érzéki kiteljesülésében a színek központi szerepet játszanak. Johann Wolfgang Goethe az ember érzelmi...

Pálfi Anita

A színek és érzelmek árnyékában megbúvó egyéniség

Jano Blanca festészetéről   Az ember erkölcsi és érzéki kiteljesülésében a színek központi szerepet játszanak. Johann Wolfgang Goethe az ember érzelmi...

b. z.

Egy rajz, amely kapcsán most elégedettséget érzek. A test két vonallal lett 8-10 másodperc alatt megrajzolva. Előtte évekig élt ez a motívum, az utóbbi hetekben, napokban több...

b. z.

Egy rajz, amely kapcsán most elégedettséget érzek. A test két vonallal lett 8-10 másodperc alatt megrajzolva. Előtte évekig élt ez a motívum, az utóbbi hetekben, napokban több...