Boros György: művész és pedagógus

Boros György: művész és pedagógus

Szerző: Boros György: Táj X

 

Boros György már több mint hatvan éve jelen van Szabadka, Jugoszlávia és minden utána létrejött állam képzőművészeti életében.

  Boros művészeti és alkotói karrierje már olyan régóta tart – csakúgy mint képzőművészet-tanári pályafutása, az oktatáshoz és a képzőművészeti kultúrához kapcsolódó stratégiák kidolgozásában és végrehajtásában való részvétele, a különféle intézmények alapítása és a bennük végzett aktív és meghatározó munkája –, hogy a neve réges-rég szinonimája a következetességnek, a szeretetnek és a szakma iránti tiszteletnek, valamint annak is, amit az nyújtott: egy más, szebb és tartalmasabb dimenziót az életünknek. Egy dimenziót, amely Szabadka teljes társadalmi életében nyomot hagyott.

  A tudást, amelyet a Tanárképző Főiskolán szerzett Belgrádban, ahol festészetet tanult, ugyanabban az évben, amikor lediplomázott (1955-ben), mindjárt elérhetővé tette városa és annak lakossága számára. Attól a naptól fogva egészen máig, szakadatlan, gyermeki szenvedéllyel és odaadással, Boros György azt teszi, amit a legjobban tud, és mindenekelőtt szeret: átadta összegyűjtött tapasztalatait, továbbfejlesztette és korszerűsítette a képzőművészet oktatásának módszertani eljárásait, új technológiákkal kísérletezett. A képzőművészeti gyakorlatba olyan újításokat vezetett be, amelyeknek köszönhetően Szabadka rendkívül fontos művészeti rendezvények központja lett, egyfajta kísérleti tér, amelyben a képzőművészeti nevelés és gyakorlat legújabb elveit alakították és alkalmazták.

  Szerencsém volt, hogy fiatal művészeti egyetemi hallgatóként részt vehettem képzőművészeti óráin, amíg a Jovan Mikić Általános Iskolában dolgozott. Az ország egyik legjobban felszerelt tanterme volt az, amelyben Boros tanított. Rendelkezett mélynyomópréssel, kerámiaégető kemencével, kiváló minőségű festékekkel és papírokkal, valamint minden más anyaggal és eszközzel, amelyet a diákok használhattak. Magának a tanteremnek a kinézete és a berendezésének a módja is sugallta Boros hozzáállását a feladathoz, amelyet bizonyos értelemben vállalt – azt, hogy a lehető legjobb módon tanítsa a képzőművészeti kultúrát mint tantárgyat, hogy ideális munkakörülményeket teremtsen, és hogy elérje azokat a célokat, amelyekre törekedett. Példaértékű volt és ma is az, ahogyan rámutatott arra, hogy a munkakörnyezet megszervezése és maga a munkafolyamat jótékony és inspiráló hatással van az eredményekre. A tanítási folyamatban Boros ragaszkodott az alapvető értékekhez, a pontossághoz, a munkában való kitartáshoz, a művészeti technikák tökéletesítéséhez, különösen a rajzoknál, amelyeket Boros tanítványai igényes technikával készítettek tintával és tollal. Azt akarta elérni – és ebben sikerrel is járt –, hogy a képzőművészeti órát olyan hangulatban valósítsa meg, amely méltó ennek a tantárgynak a jelentőségéhez. A készség, a tudás és a szeretet, a folyamatos szakmai és személyes fejlődés iránti vágy, a kulcsfontosságú és életre szóló esztétikai értékek formálása képezték azokat az irányelveket, amelyek alapján Boros végezte pedagógiai munkáját.

Boros György: művész és pedagógus
Szerző: Boros György: Táj, virágos mező
Boros György: művész és pedagógus
Szerző: Boros György: Táj IV

  Ezzel a folyamattal párhuzamosan, amellyel a mai napig nem állt le – még 1996-os nyugdíjba vonulásával sem –, Boros György mindvégig önmagán és művészi kifejezésmódján dolgozott. A hetvenes években plakátsorozatokkal lépett elő, amelyeket a Szabadkai Népszínház megrendelésére készített, és emlékszünk szembetűnő plakátjaira is, amelyeket a Szabadkai Gyermekszínház és a belgrádi Boško Buha Színház számára készített. A szitanyomás technikáját akkor még szégyenlősen használták, csupán Jugoszlávia néhány nagyobb központjában, így Boros színházi és politikai plakátokon végzett munkája tökéletes összhangban volt az akkor vezető grafikai irányzatokkal.

  A szitanyomást lassan lecserélte az akkoriban innovatív airbrush technikára, amely nagyobb szabadságot nyújtott az addig használatos technikák kombinálásában, valamint a szabadabb és változatosabb kolorisztikus kísérletezésekben. Ezeknél észrevehetően igyekezett, hogy megőrizze sajátos, meghatározó érzékét a grafikai tervezéshez.

  A művészi grafika iránti szeretete a nagy ex libris ciklusaiban öltött alakot, amelyeknél Boros grafikus énje került előtérbe, számos grafikai lapot készítve a nyomóformák aprólékos kidolgozásával. A rézkarc technikában készült grafikai sorozatokkal, véleményem szerint, Boros nagy előrelépést tett saját életművében és művészi kifejezésmódjában. Még ma is fáradhatatlanul szervezi a világ minden tájáról művészeket összehozó ex librisnek, csakúgy mint a kis formátumú képeknek és grafikáknak szentelt kiállításokat.

  A festészethez abban az időszakban tért vissza, amikor gyakrabban kezdte látogatni a régió művésztelepeit. Felfedezte az akrilt mint festészeti technikát, amely szenzibilitásának és igényeinek legjobban megfelelt.

  Boros mindannyiunk számára példakép, akire felnézünk, és olyan művész, aki életével megmutatta, hogyan kell a művészetet nézni, létrehozni és élni. Fáradhatatlanul dolgozott az új művészgenerációk oktatásán, akik műtermében tették meg az első lépéseket.

Nem kímélte sem tudását, sem idejét, hogy átadja tapasztalatait, és segítsen nekünk. Mindezt úgy tette, hogy úgy tűnt, ennek ez az egyetlen lehetséges módja.

Egyszerűen, mint valamit, amit önmagában szeretni kell.

 

Fordította: Kuczor Tamara

Boros György: művész és pedagógus
Szerző: Boros György: Táj IX
Boros György: művész és pedagógus
Szerző: Boros György: Ex libris Találmányok

 

Maurits Ferenc 1945, Újvidék

Festőművész, illusztrátor, költő. Az újvidéki Iparművészeti Középiskola grafikai szakán tanult 1960–1965 között. 1967-től az Indeks című...

Maurits Ferenc 1945, Újvidék

Festőművész, illusztrátor, költő. Az újvidéki Iparművészeti Középiskola grafikai szakán tanult 1960–1965 között. 1967-től az Indeks című...

Kucor Tamara

Nulla dies sine linea

„Rajzolni olyan, mint lélegezni, élni.” Maurits Ferenc Maurits Ferenc, noha az idősebb generációhoz tartozó művész, a vajdasági magyar képzőművészet egyik...

Kucor Tamara

Nulla dies sine linea

„Rajzolni olyan, mint lélegezni, élni.” Maurits Ferenc Maurits Ferenc, noha az idősebb generációhoz tartozó művész, a vajdasági magyar képzőművészet egyik...

Kovács Pécskai Emese Szabadka, 1997

Középiskolai tanulmányait a szabadkai Politechnikai Iskolában végezte el 2016-ban. 2017 és 2022 között a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója festőművészet...

Kovács Pécskai Emese Szabadka, 1997

Középiskolai tanulmányait a szabadkai Politechnikai Iskolában végezte el 2016-ban. 2017 és 2022 között a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója festőművészet...

Sándor Laura

Tűz és víz

Kovács Pécskai Emese csantavéri festőművész – aki többek között Szabadkán, majd Budapesten tett szert eddigi szakmai tudására – valamiért kiemelkedik a fiatal,...

Sándor Laura

Tűz és víz

Kovács Pécskai Emese csantavéri festőművész – aki többek között Szabadkán, majd Budapesten tett szert eddigi szakmai tudására – valamiért kiemelkedik a fiatal,...

Mészáros Dániel Újvidék, 1999

Gimnáziumi tanulmányait Zentán végezte a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium képzőművészeti szakán. 2018-tól az Újvidéki...

Mészáros Dániel Újvidék, 1999

Gimnáziumi tanulmányait Zentán végezte a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium képzőművészeti szakán. 2018-tól az Újvidéki...

Lázár Tibor

A Crocs papucs a művészetbe lép

Mészáros Dániel életrajza alapján megállapítható, hogy egy most kezdődő pályafutás elején állunk, és annak a formatív folyamatnak lehetünk a...

Lázár Tibor

A Crocs papucs a művészetbe lép

Mészáros Dániel életrajza alapján megállapítható, hogy egy most kezdődő pályafutás elején állunk, és annak a formatív folyamatnak lehetünk a...

Kucor Tamara

Virágzó otthonlét

Szabó Benke Róbert Hanami című fotósorozatáról „Ahogy öregszel, azzá válsz, akinek mindig is lenned kellett volna.” David Bowie Szabó Benke Róbert...

Kucor Tamara

Virágzó otthonlét

Szabó Benke Róbert Hanami című fotósorozatáról „Ahogy öregszel, azzá válsz, akinek mindig is lenned kellett volna.” David Bowie Szabó Benke Róbert...

Szabó Benke Róbert Törökkanizsa, 1970

A Karlócai Gimnázium befejezése után, 1991-ben Budapestre költözött, és alkotói tevékenységét ott folytatta egészen 2019-ig. Az utóbbi öt évben...

Szabó Benke Róbert Törökkanizsa, 1970

A Karlócai Gimnázium befejezése után, 1991-ben Budapestre költözött, és alkotói tevékenységét ott folytatta egészen 2019-ig. Az utóbbi öt évben...

Gergić Ena 1998, Szabadka

A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán grafikusművész szakon végzi tanulmányait. 2019-től 2022-ig a Drukker nyomdaközösség tagja. Számos csoportos...

Gergić Ena 1998, Szabadka

A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán grafikusművész szakon végzi tanulmányait. 2019-től 2022-ig a Drukker nyomdaközösség tagja. Számos csoportos...

Móricz Ildikó

Almaóriás, lélek-fonál és tejfogak

Öt gondolat Gergić Ena alkotásaihoz   Gergić Ena munkái régóta foglalkoztatnak. Mélyen beágyazódtak a lelkembe. Nehéz lenne ettől függetlenedve gondolkodni vagy írni...

Móricz Ildikó

Almaóriás, lélek-fonál és tejfogak

Öt gondolat Gergić Ena alkotásaihoz   Gergić Ena munkái régóta foglalkoztatnak. Mélyen beágyazódtak a lelkembe. Nehéz lenne ettől függetlenedve gondolkodni vagy írni...