Kiss Natália munkáihoz
A tér és az ember hatással vannak egymásra. Minden hely rendelkezik légkörrel, vibrációkkal, hangokkal – lehetnek pozitív vagy negatív hatással ránk. Ezeket a kellemes vagy kellemetlen benyomásokat a térbe lépő ember az érzékein keresztül interpretálja, így szerez valamilyen ismeretet. Ahányféle ember, annyi értelmezés, ez attól függ, hogy nekünk személyesen milyenek a már meglévő tapasztalataink. A térnek mint fogalomnak a tudományban, a filozófiában és a művészetben is megvannak a maga világos meghatározásai és jelentései. A helynek viszont nincs definíciója, ugyanakkor terminológiailag tág jelentése van. Ha filozófiailag definiáljuk a teret mint az anyagi világunkat magában foglaló objektív valóságot, akkor egy beteljesületlen mezőként értelmezhetjük, amely használatakor, emlékeink, tapasztalataink megtöltésével, értelmet nyer, és hellyé válik.
Hamvas Béla szerint: „A helyet nem szabad összetéveszteni a térrel. A tér és a hely között az a különbség, hogy a térnek száma, a helynek arca van. A tér, hacsak nem kivételes, minden esetben pontos vonalakkal határolható, területe négyzetmilliméterre kiszámítható és alakja körzővel és vonalzóval megrajzolható. A tér mindig geometriai ábra. (…) A hely mindig festmény és rajz, és nincs belőle több, mint ez az egy.”
Kiss Natália alkotásai a hely és a tér értelmezéseit és jelentéseit vizsgálják. Érdeklődése a hely és a tér összefüggései iránt 2014-ben kezdődött, motívumát közvetlen környezetéből merítette, a helyről, ahol felnőtt, vagyis először a családi ház udvarának bizonyos részeit örökítette meg a tusrajzain. Mindenekelőtt rajzokat készít, majd ezek alapján grafikákat.
Munkái kezdetben a valós tér különböző nézeteit és tapasztalatait tárták fel. A 2014 és 2017 között készült ciklusokra jellemző még a grafikai technikákkal való kísérletezés, ezek kombinálása, amelyek során különböző méretű nyomatok kerülnek ki a kezei alól. Későbbi alkotásain már nem egy konkrét objektum vagy egy tér megépítésére, hanem személyes látásmódjának közvetítésére összpontosít. Az előző évektől eltérően már kutatja a színek szerepét, a szegmensek egymásra való hatását, a térben újra meg újra ismétlődő formákat s végül a megfigyelt tér összhatását is.
2018-ban belső tereket ábrázolt a grafikáin, amelyek magasnyomásos technikával készülnek, algráfiával. A vázlatként előkészített rajzain és festményein megjelenő képzőművészeti értékeket ezzel az eljárással tudja leginkább visszaadni a nyomólemezen, mivel számos kifejezésmód megmutatására ad lehetőséget: határozott, kemény vonalakat, de ha arra van szükség, elfolyó, lágy színfelületek létesítésére is alkalmas. Az algráfia a litográfiához hasonló grafikai technika, csak kőlap helyett alumíniumlemez kerül megmunkálásra, arra készül el a rajz negatívja. Ehhez szükséges, hogy az anyagok, amelyekkel a vázlat készül a matricára, ne oldódjanak vízben. A rajzot a száradást követően vegyi eljárással kell rögzíteni a lemezre. A Kiss Natália által leggyakrabban használt anyagok, amelyekkel a lemezeire rajzol, az olajpasztell, a litográfiai tinta, a litográfiai kréta és a különböző vastagságú markerek. Az alkotásain megjelenő szabad vonalvezetése, változatos, textúrákban gazdag felületei e technika segítségével jutnak leginkább kifejezésre. Ebben a ciklusban rendkívül fontos számára a személyes tér művészi ábrázolása, amely tapasztalatok és érzések tárolójaként szolgált.
Ebben az összefüggésben a teret átvitt értelemben összehasonlíthatjuk egy doboz kinézetével és funkciójával, tehát megvan a határa és a mélysége, valamint különféle dolgokat helyezhetünk bele. A sorozatban megjelenő dobozszerű tér alap nélküli ház benyomását kelti, mintha nem lenne a talajhoz kötve, és mivel a föld felett van, megközelíteni és a belsejébe jutni csak egy létrán keresztül lehet. Később, 2019-ben változások fedezhetőek fel a terek ábrázolásában és érzékeltetésében is. A grafikákon már megjelenik az alap, és csak a tér alsó és felső síkja ismerhető fel, amelyeket létrák és pillérek kötnek össze.
Ahogy fejlődik a kifejezésmódja, újabb kidolgozásokat alkalmaz: új formákkal és elemekkel gazdagítja az előteret, lehetnek ezek foltok vagy akár színsávok is, melyeknek helyzete rajzonként megváltozik. Néha fontos részei a kompozíciónak, máskor pedig inkább a háttérben jelennek meg. Az idő múlásával pedig teljesen eltűnnek, más elemeknek adva át a főszerepet. Ez a sorozat az Elemek a térben címet viseli. Idővel ezek a belsőtér-ábrázolások külső terekkel bővülnek. Érdeklődése a külső és belső tér határaira irányult, ezért az ezt követő sorozat A tér határai elnevezést kapta.
Grafikai munkásságának egyik jellemzője, hogy a megvalósításukat számos előkészítő rajz, festmény előzi meg. Ezek nemcsak vázlatként szolgálnak, hanem önálló képzőművészeti alkotásként is megállják a helyüket.
Korábbi alkotásait megismerve és elemezve, 2020-ban már kiforrottnak mondható a grafikai kifejezésmódja, amelyben már egyre jobban odafigyel egyes korábbi munkáin megjelent részletekre és azok tudatos alkalmazására. A szemlélőben azt az érzést kelti, hogy a családi ház udvara, amely megihlette egykor, végtelen inspirációval látja el őt majd a jövőben is.
Szemtanúi lehetünk annak, hogy Kiss Natália számára a hely, amely korábban üres és ismeretlen volt, az idő múlásával beteljesült, és idegenből ismertté vált.
