Reggelre kelve félelem szállta meg a lakosságot

Reggelre kelve félelem szállta meg a lakosságot

Szerző: Kiss Natália: Nap 2.

 

Napló az 1848–1849-es magyar szabadságharc eseményeiről

 

Kevés a föllelhető korabeli beszámoló az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc délvidéki eseményeiről, a véres összetűzések történetei jószerével a visszaemlékezések nyomán rajzolódnak ki a kései utókor előtt. Ritka kivételt jelent az 1930-ban Aradon megjelent A pancsovai minorita rendház naplója (1718–1850) című kiadvány, melyet Wild Endre fordított latinból, és látta el értékes bevezetővel. Wild leírása szerint a kiadvány az Assisi Szent Ferenc által alapított conventualis minorita rendnek Szent Erzsébet pártfogása alatt álló magyarországi rendtartományhoz tartozó, egykor a Segítő Szűz Máriáról, később Borromei Szent Károlyról nevezett pancsovai tisztelendő rendház naplója. „Vezetni kezdtük nt. Wilkovszky Vendel atya házfőnöksége és plébánossága alatt az 1791. évben, városunknak a török ellenség részéről történt második megszállása és elpusztítása után.”

  A kötetben a požarevaci békekötéstől 1800-ig terjedő évtizedek eseményeinek csak rövid összefoglalása olvasható, a naplószerű beszámoló az 1801. esztendővel kezdődik. Az első bekezdésekben – a krónikási szándékról árulkodó módon – amolyan, az előzményekről tájékoztató kortörténeti összefoglaló olvasható: miután Savoyai Jenő herceg seregei 1716-ban Temesvár városát s vele a Bánát legnagyobb részét, következőleg Pancsovát is visszaszerezték a császári-királyi jogarnak, s a következő esztendő augusztus 18-án a vitéz hadvezér magát Belgrádot is szerencsésen elfoglalta, megtörtént a „pozserovaci (sic!) békekötés”, melynek értelmében Temesvár s a hozzá tartozó területek újólag „a felséges császár tulajdonává lettek, a visszahódított vidéken a császári-királyi törvényszolgáltatás és a római katholikus vallás kezdett lassankint gyökeret verni”. A napló visszatekintés-szerűen megjegyzi: az 1804. év februárjában Szerbiában a rácok elhatározták, hogy a már oly hosszú idő óta hordozott „szörnyűséges ottomán igát” lerázzák, és nyíltan fellázadnak ellene. A naplóíró szerzetes egyformán sajnálkozik a szenvedő köznép sorsa és a kieső termés felett.

  Az 1848. év azután – úgy tűnik – egyszerre meghozta a krónikás számára a méltó feladatot. „A Franciaországban kitört lázadás nem sok jót ígér! – olvasható az első magyar nyelvű bejegyzés a naplóban, melynek nyelve eddig kizárólag a latin volt. – Remény és rettegés közben lessük a friss híreket. Már jött is egy új: Bécsben, a különben oly békés és csendes császárvárosban is kitört a forradalom. Vér folyik az utcákon. Az országlás régi rendje megváltozott. A világhíres miniszter, Metternich száműzetett. Néhány nap múlva Pesten is nagy népmozgalom indult meg. Új alkotmányt adtak, magyar minisztériumot alapítottak. Az adófizető (jobbágy) népet felszabadították urai hatalma alól. […] Minden magyar ajkán e szavak lebegnek: »Szabadság és Egyenlőség«.” A naplóbejegyzések elárulják, hogy iskolázott, az események jelentőségét tisztán felismerő írástudó rótta a sorokat. Mondatai tömörek és felettébb drámaiak. Egészen bizonyos, hogy a szabadságharc eseményeit egyetlen személy rögzítette, aki lépten-nyomon elárulta a magyar forradalom iránti rokonszenvét. Június 1-jén érkeztek az első hírek a szerbek betöréséről, „akik Zimonyon keresztül Karlovicig akarnak hatolni”. Június 21-én csapatosan szállítják a falvakból Pancsován keresztül az elvakult fölkelőket, akik „rakoncátlanságukkal és ordításukkal megfélemlítik a békés lakosságot”. Hírek érkeznek arról is, hogy a magyarok ellen támadó szerbek Perlaszon és Alibunáron két nagyobb tábort ütöttek. A július 15-ei bejegyzés szerint: „A beképzelt felkelők már hetekkel ezelőtt hirdették, hogy a mai napon bevonulnak Budára. Azért, hogy valami mégis történjék, éjjel a perlaszi táborból megindultak észak felé, de miután az écskai hídról ágyúkkal üdvözölték őket, és az erdőből a katonaság rájuk tört, délelőtt 11 óra tájban táborukba visszavonultak.” 1849 februárjában és márciusában azután a szerbek a magyarok által elhagyott egész Bácskát és a Bánságot végigpusztították. „A magyar lakosság elmenekült falvaiból Szeged felé. Különösen Zentán kegyetlenkednek a szerbek a magyarokkal, több mint kétezret lenyakaztak. Szegedet is meg akarják támadni.” A dicsőséges tavaszi hadjárat történései a krónikást is magukkal ragadták, lelkesen üdvözölte a honvédeket: nagy volt a felfordulás, a szerbek a rabolt holmikkal átkelési lehetőséget kerestek a Száván, de csónakot csak aranyért lehetett bérelni. Augusztusban azonban bizonytalan hírek érkeztek a déli határszélre: „Halljuk, hogy a császári katonaság orosz segítséggel Budát s Pestet elfoglalta.” 9-én „a magyar hadsereg hirtelen parancsot kap Pancsova és a határ elhagyására. Estefelé az összes magyar katonaság csendben távozik”. Egy nappal később „az itt maradt magyar tisztek közül néhányat a császáriak Zimonyba visznek fogságba. Reggelre kelve félelem szállja meg a lakosságot, nehogy valami baj történjék az ittmaradtak és a bejövők között”. S utána már csak tétova sorok következnek, érezhetően több a hallgatás, mint az események őszinte rögzítése. Wild Endre szerint a naplót 1850. szeptember hó óta felületesen vezették, sőt érthetetlen okból 1852-ig a bejegyzések szünetelnek, csak 1852 novemberében folytatódik.

  A pancsovai minorita rendház naplója (1718–1850) című kiadványhoz írt bevezetőjében Wild Endre elmondta: a napló magyar szövegét a háború alatt, 1915-ben rendezte sajtó alá Wittigschlager Károly pancsovai nyomdájában. Kézirat gyanánt mindössze 50 példány készült. „A következő év elején hadi szolgálatban az aradi várban történt áthelyezésem után a munka megakadt, és a kinyomott ívek öt példány kivételével a pancsovai minorita rendházban maradtak.” Az eredeti naplót azonban sikerült Aradon a rendfőnökség irattárában elhelyezni. A békekötés után a minoritáknak távozniuk kellett Pancsováról. A rendház minden vagyonával a horvát papok kezébe került; így a kinyomtatott naplóívek is, melyeket tőlük „a mai napig sem sikerült megszerezni” (1930).

 

 

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra… rész Amidőn tehát szakaszról szakaszra haladva elemezzük a verset, nem az explication detexte, nem a sorról sorra elemzés e gépies módszerét...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra… rész Amidőn tehát szakaszról szakaszra haladva elemezzük a verset, nem az explication detexte, nem a sorról sorra elemzés e gépies módszerét...

Hódi Éva

Gondolatok a Magyar Nyelvőr megjelenésének 150. évfordulója alkalmából

Százötven évvel ezelőtt, 1872-ben jelent meg a mind a mai napig létező nyelvészeti folyóirat, a Magyar Nyelvőr. Alapítója Ada község szülötte, Szarvas Gábor, aki...

Hódi Éva

Gondolatok a Magyar Nyelvőr megjelenésének 150. évfordulója alkalmából

Százötven évvel ezelőtt, 1872-ben jelent meg a mind a mai napig létező nyelvészeti folyóirat, a Magyar Nyelvőr. Alapítója Ada község szülötte, Szarvas Gábor, aki...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra…   Ismét egy hihetetlen magasságokban járó költemény, melyet a megírás körülményei még feljebb emelnek.   A parndorfi...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra…   Ismét egy hihetetlen magasságokban járó költemény, melyet a megírás körülményei még feljebb emelnek.   A parndorfi...

Patyerek Réka

Hasat be, mellet ki!

A cím nem csak egy tornaórán százszor elhangzó parancs. Ez egy szabály, mégpedig az első a Peterson-univerzumban. Jordan B. Peterson kanadai klinikai szakpszichológus, az egyik leghíresebb...

Patyerek Réka

Hasat be, mellet ki!

A cím nem csak egy tornaórán százszor elhangzó parancs. Ez egy szabály, mégpedig az első a Peterson-univerzumban. Jordan B. Peterson kanadai klinikai szakpszichológus, az egyik leghíresebb...

Kucor Tamara

Az első képzőművészeti találkozó Palicson

Nyáron Palics nemcsak a pihenés és üdülés, hanem a különféle kulturális rendezvények színhelyévé is válik. Így volt ez pontosan hatvan évvel...

Kucor Tamara

Az első képzőművészeti találkozó Palicson

Nyáron Palics nemcsak a pihenés és üdülés, hanem a különféle kulturális rendezvények színhelyévé is válik. Így volt ez pontosan hatvan évvel...

Sáfrány Attila

Áthaladás a középponton

  I.   Az öntudat világba lépésével kezdődik az élet. (Az öntudat nélküli világba lépő még csak létezik, mint a kavicsok és a sziklák.)...

Sáfrány Attila

Áthaladás a középponton

  I.   Az öntudat világba lépésével kezdődik az élet. (Az öntudat nélküli világba lépő még csak létezik, mint a kavicsok és a sziklák.)...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

A szerelem apoteózisa: Minek nevezzelek? Petőfi mintegy kétszáz (s ezek közül közel száz Júliához írott) költeményből álló szerelmi...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

A szerelem apoteózisa: Minek nevezzelek? Petőfi mintegy kétszáz (s ezek közül közel száz Júliához írott) költeményből álló szerelmi...

Bordás Győző

A vallás és a hit viszonyáról

(Áldás, békesség! E reggeli áhítat és áldás meghallgatása után engedjék meg, hogy eltérve a jegyzeteimben fölvázolt sorrendtől, az...

Bordás Győző

A vallás és a hit viszonyáról

(Áldás, békesség! E reggeli áhítat és áldás meghallgatása után engedjék meg, hogy eltérve a jegyzeteimben fölvázolt sorrendtől, az...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

  Az egyszerű és a nagyszerű halál (Egy gondolat bánt engemet…)   Gyermekkorunkban mindannyian álmodozunk vagy ábrándozunk életsorsunkról, felnőve talán terveket is...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

  Az egyszerű és a nagyszerű halál (Egy gondolat bánt engemet…)   Gyermekkorunkban mindannyian álmodozunk vagy ábrándozunk életsorsunkról, felnőve talán terveket is...

Szabó Zsombor

Farkasvölgyi mesék

  „Szabadka egy nagy falu”, „Európa legnagyobb falva” – ezt már gyerekkoromban is hallottam, és nem értettem egyet vele, nekem Szabadka egyenlő volt a város fogalmával....

Szabó Zsombor

Farkasvölgyi mesék

  „Szabadka egy nagy falu”, „Európa legnagyobb falva” – ezt már gyerekkoromban is hallottam, és nem értettem egyet vele, nekem Szabadka egyenlő volt a város fogalmával....