Nagyapa

Nagyapámat nem ismertem, mert egy hónappal a születésem után elütötte egy autóbusz. Bár ez így nem teljesen pontos, mert ő egyetlenegyszer látott engem. Anyám mesélte, hogy születésem után egy zacskó narancsot szorongatva – amely akkoriban ritkaság volt – ment be hozzá a kórházba, rám nézett, legkisebb leányának gyermekére, és azt mondta: – Meglátod, ez a leányka fogja továbbvinni mindazt, ami nekem fontos.
Nagyapa 72 éves volt 1975-ben. Nem ismertem, mégis őt éreztem a legközelebb mindig magamhoz a nagyszüleim generációjából.
Vajon hányan lehettünk így, mi, a legnépesebb generáció, a Ratkó-unokák, olyanok, akiknek nem volt nagyszülőjük? Mert nem tértek haza a Gulagról, hadifogságból, vagy ha haza is tértek, hamar meghaltak, mivel a hallgatásra kényszerítést nem bírták elviselni, vagy nem tudtak szabadulni az átélt traumáktól?
Én lehetettem volna szerencsés, mert nagyapa túlélt, mindent túlélt, addig a végzetes buszig. Ráadásul
ő volt a hibás, le is írta ezt a korabeli hatóság. Sz. A. gyalogos figyelmetlenül, körültekintés nélkül lépett le a járdáról. Kopogtak a szavak a hivatalos iratból: féktávolságon belül. Esélye sem volt.
Egyszer, 10 éves lehettem, siettem haza az iskolából, számoltam a lépéseket, mint mindig, 1000 lépés volt az út haza. Már a 950. lépésnél tartottam, amikor egy ütött-kopott bőröndöt vettem észre a kuka mellett, de tovább is haladtam, azt hittem, nincs közöm hozzá. Apám nem sokkal később ért haza a hivatalból, fel volt dúlva, a mindig higgadt, kedves apám kiabált anyámmal: – Miért dobtad ki az apád bőröndjét? A bőröndből csak hullottak kifelé a fényképek, levelek. Apám rendezgette őket, anyám meg csak állt megkövülten, és egy szó sem hagyta el a száját, pedig mindig sokat beszélt.
Anyám nem szerette nagyapámat, mindig csak úgy emlegette, az Öreg, és eltorzult az arca, mikor kimondta ezt a szót. Gyerekként arra gondoltam: vajon nagyapa mindig öreg volt?
Ő sosem volt fiatal? Milyen lehetett mindig öregként élni?
Sosem értettem, miért gyűlölte anyám, és minél jobban nem szerette őt, én annál inkább igen. Nekem nagyapa volt a példakép, aki Eötvös-kollégista volt, aki bejárta motoron Európát, és minden vasárnap a Gerbeaud-ból hozta a süteményt, akkor Vörösmarty Cukrászda volt, de ő csak Gerbeaud-nak hívta, mindig négy minyont választott, jusson egyformán mindenkinek. Esténként franciául olvasta a Világtörténelmet, ami így együtt különösen izgalmasnak hangzott, a világ történelme, ráadásul franciául.
Úgy éreztem, mindig ott lebeg felettem nagyapa óvó szelleme, akkor is, amikor azt a pályát választottam, amit ő. Irigykedtem az unokatestvéreimre, akikkel felnőtt koromban újra megtaláltuk egymást, meglett emberekké váltak már, mindig azt mesélték, nagyapánál olyan csoda játékok voltak, ma is emlékeznek rá.
És én nem játszhattam a játékokkal, sosem.
Aztán meghalt anyám is, hosszú, nehéz haldoklása volt, hívta segítségül mindazokat, akik átmentek már a fénybe a családból, de nagyapámat nem.
Anyám halála után a lakásában kutattunk kamasz fiammal jelek után, hátha hagyott még itt valamit nekünk útravalóul az anyám. És akkor megtaláltuk az ütött-kopott bőröndöt, egy kép kandikált ki belőle, rajta nagyapa látható, gyermekként. A kép úgy volt bekeretezve, hogy nagyapa ráírt egy részletet egy Ady-versből:„Az a kisfiú jár el hozzám
Mostanában, nevetve, holtan,
Aki voltam.
(…)
Vénülő arcom nézi, nézi
Csodálva s könnyét ejti egyre
A szememre.Rám nézett a fiam, és azt mondta: anya, most már itt az idő, hogy nagyapa képét kitegyük a falra, majd beverte a szöget, és feltette a képet. Nagyapa, most már így vigyázol te ránk, mindig. Kamasz arcod néz le a fiamra, aki előtt ugyanúgy ott áll az élet, mint előtted állt, majd száz éve.

Pekár Tibor

Lányi Ernő, a költő

Lányi Ernőt (1861–1923) elsősorban mint számos költő versének megzenésítőjét ismerjük. Kevesen tudják, hogy több dalának a szövegét is maga...

Pekár Tibor

Lányi Ernő, a költő

Lányi Ernőt (1861–1923) elsősorban mint számos költő versének megzenésítőjét ismerjük. Kevesen tudják, hogy több dalának a szövegét is maga...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

március 15.   Fejezetünk címe nem elírás. A következő év március idusát, közepét még előre nem láthatta senki, ez év e napján viszont Emich...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

március 15.   Fejezetünk címe nem elírás. A következő év március idusát, közepét még előre nem láthatta senki, ez év e napján viszont Emich...

Pekár Tibor

Erkel és a Himnusz

Kölcsey költeménye az idén 200 éves  Mielőtt rátérnénk a Himnusz megzenésítése körüli nehézségek ismertetésére, ismételjük...

Pekár Tibor

Erkel és a Himnusz

Kölcsey költeménye az idén 200 éves  Mielőtt rátérnénk a Himnusz megzenésítése körüli nehézségek ismertetésére, ismételjük...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Az éltes ifjú  Petőfi huszonhat és fél évében túlontúl sok dolog szerfelett különös. Az egyik közülük a nyelvhasználata. Kifejezési...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Az éltes ifjú  Petőfi huszonhat és fél évében túlontúl sok dolog szerfelett különös. Az egyik közülük a nyelvhasználata. Kifejezési...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

A puszta, télen   „A magyar sivárság gazdag képe” – így hangzik a versről Illyés Gyula tömör összegzése.   „A puszta télen remekmű. [1848]...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

A puszta, télen   „A magyar sivárság gazdag képe” – így hangzik a versről Illyés Gyula tömör összegzése.   „A puszta télen remekmű. [1848]...

Budai Ágota

Boszorkánykonyha: irodalom és konyhakultúra

Köztudott, hogy a különböző történelmi idők és események visszaköszönnek az irodalmi művekben. Sokszor azonban nemcsak az adott kor eszméje és lelkiállapota...

Budai Ágota

Boszorkánykonyha: irodalom és konyhakultúra

Köztudott, hogy a különböző történelmi idők és események visszaköszönnek az irodalmi művekben. Sokszor azonban nemcsak az adott kor eszméje és lelkiállapota...

Sáfrány Attila

Túl a túlon

A transzcendentálék skolasztikus tana szerint minden létező jó, szép és igaz. Ehhez nincs mit hozzátenni, mert igaz, s ha igaz – akkor a transzcendentálék...

Sáfrány Attila

Túl a túlon

A transzcendentálék skolasztikus tana szerint minden létező jó, szép és igaz. Ehhez nincs mit hozzátenni, mert igaz, s ha igaz – akkor a transzcendentálék...

Silling István

Szép jel és szép csillag…

Örvendetes ünnepre készül a keresztény világ. A Megváltó születését várjuk ihletetten. A Messiásét, akit a Jóisten küld fiaként, hogy megváltsa...

Silling István

Szép jel és szép csillag…

Örvendetes ünnepre készül a keresztény világ. A Megváltó születését várjuk ihletetten. A Messiásét, akit a Jóisten küld fiaként, hogy megváltsa...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra… rész Amidőn tehát szakaszról szakaszra haladva elemezzük a verset, nem az explication detexte, nem a sorról sorra elemzés e gépies módszerét...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra… rész Amidőn tehát szakaszról szakaszra haladva elemezzük a verset, nem az explication detexte, nem a sorról sorra elemzés e gépies módszerét...

Hódi Éva

Gondolatok a Magyar Nyelvőr megjelenésének 150. évfordulója alkalmából

Százötven évvel ezelőtt, 1872-ben jelent meg a mind a mai napig létező nyelvészeti folyóirat, a Magyar Nyelvőr. Alapítója Ada község szülötte, Szarvas Gábor, aki...

Hódi Éva

Gondolatok a Magyar Nyelvőr megjelenésének 150. évfordulója alkalmából

Százötven évvel ezelőtt, 1872-ben jelent meg a mind a mai napig létező nyelvészeti folyóirat, a Magyar Nyelvőr. Alapítója Ada község szülötte, Szarvas Gábor, aki...