Gion-szövegek magyarországi reneszánsza

Gion-szövegek magyarországi reneszánsza

Szerző: Dormán László

 

Újra elindult jeles írónk életművének kiadása

 

Gion Nándor (1941, Szenttamás – 2002, Szeged) vajdasági születésű magyar író életműve immár teljes fejezettel szerepel a magyarországi középiskolai irodalomtankönyvekben is. A legelterjedtebb 12.-es szöveggyűjteményben a legtöbb prózai szöveg az Ezen az oldalon című kötetből származik; az utóbbi években viszont sem a tanárok, sem a diákok nem tudtak teljes terjedelmükben hozzáférni a Gion-művekhez, mivel könyvesbolti forgalomban már nem voltak kaphatók.

  Az elsőként közreadandó kötet a nyár végén jelenik meg Ezen az oldalon címmel a Magyar Napló Kiadó Rádiusz Könyvek című, nemrég indult sorozatában. A könyvben lévő művek méltón reprezentálják József Attila-díjas írónk regényirodalmát és novellisztikáját, az „ifjúsági” és a „felnőtt” irodalom körébe sorolt darabjait is; és mivel a művek nagyon sok szinten értelmezhetők, minden korosztálynak tartogatnak valamit. A könyv az 1971-es Ezen az oldalon című kötet írásai mellett tartalmazza az 1985-ös Az angyali vigasság és az 1996-os Mint a felszabadítók című kötet novellafüzéreit, valamint az ezredfordulón írott „pesti” novellák egyik ciklusát: a festőművész történeteit – utóbbiakat Maradjon a galamb címmel. Gion novellafüzérei olvashatók regényekként is, az egyes fejezetek viszont legtöbbször önálló novellákként is megállják helyüket, így iskolai elemzésre különösen is alkalmasak.

  A kötetben lévő művek nagyjából az író egész életét és pályáját, sőt a 20. század közepétől a 2000-es évek elejéig a közép-európai történelem ívét is leírják: a történetek az 1940-es évekbeli hagyományőrző délvidéki falusi környezetből indulnak, és az ezredforduló „multikulti” Budapestjére érkeznek meg. Végigkísérik a második világháború végének nyomorúságát, a kiépülő, majd ereje teljében lévő szocializmust, annak válságát és végnapjait; a rendszerváltozás korát és a kapitalizmus elérkeztét, illetve ezek számos vonatkozását. Az ironikusan fordulatos írásokban nyíltan vagy utalások formájában – ahogy az adott mű megírásának korában éppen lehetséges volt – többek között a „felszabadítóknak” címkézett megszállókról, az 1944–45-ös atrocitásokról, a kitelepítésekről, az államosításról, az 1956-os forradalomról, a szocialista hétköznapokban a belső autonómiáért vívott küzdelemről, a Jugoszlávia felbomlását kísérő polgárháborúról, a határok megnyitásáról, valamint a balkáni és a nyugati városi életről – bennük az alvilág működéséről, illetve a liberális kapitalista társadalom visszásságairól – is olvasunk. Az ismeretes történelmi-társadalmi folyamatok azonban sosem válnak az írások fő témájává, „csupán” fontos hátterek maradnak, amelyek előterében mint természetes, de nem könnyű közegben az egyetlen erkölcsös lény – aki ráadásul a Kárpát-medencében, gyakran kisebbségben élő magyar ember – a maga egyedi, megismételhetetlen és Gion remek stílusa által is „megemelt” történeteit éli, közben pedig fontos kérdésekkel néz szembe, így sokszor identitás- és értékválasztás előtt áll.

  A kötet filológiai érdekessége, hogy Az angyali vigasság és a Mint a felszabadítók című sorozat itt jelenik meg először az adott ciklusba tartozó összes írással „teljes műként”, a Maradjon a galamb címmel összeállított sorozat pedig önálló ciklusként – ezekre korábban történelmi-politikai és irodalomszociológiai okokból, illetve az író korai halála miatt nem kerülhetett sor. Hiszen például amikor Az angyali vigasság készült, az író éppen az építkező Újvidéki Színház igazgatója volt, így a kötet, mint Gion nyilatkozta: „azért lett olyan vékony, mert az első és az utolsó elbeszélést nem érkeztem megírni”. Az olvasók is hiányolhatták a keretfejezeteket, mert a narrátor – kezdésként – nem utalt a beszédszituációra, a végén pedig nem búcsúzott el az első fejezetben megszólított hallgatójától. Az író bokros teendői, időhiánya nem lehet magyarázat az 1985-ös kötet csonkaságára. A még az író életében, de a kötet megjelenése után folyóiratban közölt fejezetek azért nem kerülhettek a könyvbe (és valószínűleg el sem készültek akkorra), mert közreadásuk nem volt „célszerű”. A történetek a megjelenés idején érzékenynek számító politikai-történelmi húrokat pengettek: kommunista potentátok törvény felett állását, a svábok kitelepítését, magyar gyerekek lefasisztázását – továbbgondolva: egyes népek kollektív bűnösségét és így jogtalan bűnhődését – is érintik. Különleges irodalomtörténeti jelenség, hogy Az angyali vigasság a nyitó- és zárófejezetével kiegészítve nem magyar eredetiben, hanem Horváth Futó Hargita és Pásztor Kicsi Mária szerkesztésében, Bencsik Tímea és mások szerb fordításában Anđeosko veselje címmel 2016-ban jelent meg először „teljes regényként”– ezt követi a mostani kiadás is.

  A nyitódarabként helyét végre magyar kiadásban is megtalált Izidor című novella, pontosabban immár regényfejezet felütésében olvassuk annak a kocsmai helyszínnek, beszédhelyzetnek és annak a „menyétképű” beszédpartnernek a leírását, amelyek, illetve aki az egész regényt végigkíséri(k). – Az „új” zárófejezetnek pedig már az író által adott címe – Egy regény vége” – is magáért beszél, ráadásul így kezdődik: „Tulajdonképpen már egy egész regényt elmeséltem önnek, uram, … a regénynek akár egy szép címet is adhatnánk, mondjuk azt, hogy Az angyali vigasság”. A fejezet végén pedig a narrátor azt mondja, hogy „hát ez lenne a regény vége, uram”, és el is búcsúzik attól a „hegyesorrú, patkányszerű fickótól”, akit az első fejezetben „menyétképűként” írt le, és akinek az egész regényt elmesélte. Az író ennél világosabban nem fejezhette volna ki, hogy egy majdani új kiadásban hová szánja ezeket az írásokat.

  A kötetben a Mint a felszabadítók című novellafüzér-regény is új írással válik teljessé. Az 1996-ban ilyen címmel megjelent kötet kiadása után irodalmi lapban jelent meg a Bogarászók című írás Egy filmnovella folytatása alcímmel. Nos, a Bogarászók mindenben: narrációjában, szereplőiben és témájában is tökéletes, szerves folytatása a kötetbeli A málnaszedő gyógyulása című írásnak, amely pedig a kötet írásai között a leginkább „filmnovella”: olyannyira az, hogy a teljes forgatókönyv is elkészült belőle – a hagyatékból a közelmúltban előkerülve Gion többi drámai művével együtt immár szintén kiadás előtt áll.

  A Maradjon a galamb címmel most közreadandó novellaciklus a fentieknél is nagyobb újdonságot ad: eddig még azokban a kötetekben sem szerepelt önálló ciklusként, amelyek pedig törekedtek Gion novelláinak ciklusokba rendezésére. A Rosszul fizetett szakmák az eddigi kötetekben tematikailag egészen más írások közé került – a hagyatékból, valamint napilap- és folyóiratközlésből előkerült Maradjon a galamb, illetve a Margitka gondja című novella pedig még egyáltalán nem jelent meg kötetben.

  A kiadó reméli, hogy a most közreadandó írások az életmű minden szeletéből megmutatnak valamit, és felkeltik az olvasó érdeklődését mágikus realista írónk életművének további, kapcsolódó részei iránt is. Kapcsolódásokból pedig nincs hiány, hiszen Gion Nándor életművének darabjai szerves egységet alkotnak:

  Gion talán legjelentősebb műve a Latroknak is játszott című regénytetralógia. A nagyszabású regénysorozat a bácskai szülőföld, közelebbről a szülőváros: Szenttamás világának eposzi teljességű megörökítője. A mostani kötetnyitó Ezen az oldalon pedig a tetralógia előmunkálataként is értelmezhető, hiszen korábbi, más témájú írásai után – Gion saját szavait idézve – ebben „már teljességgel bejött Szenttamás, az igazi és az enyém”.

  A kötet második regényét, Az angyali vigasságot sok szál fűzi az elsőhöz, az Ezen az oldalonhoz: több szereplő azonos, és a helyszín: az U alakú faluszéli utca – az Ezen az oldalonban „Keglovics” utca – is biztosítja az átkötést. Még fontosabb az életmű más részeihez való kapcsolódás: Gion ifjúsági regényei is tetralógiát alkotnak, amelyben az egyes kötetek az évszakok rendjét követik: A kárókatonák még nem jöttek vissza a nyár, a Sortűz egy fekete bivalyért az ősz, a kötetben közreadandó Az angyali vigasság a tél, a Zongora a fehér kastélyból pedig a tavasz regénye.

  A Mint a felszabadítóknak is vannak kapcsolódási pontjai a bácskai falusi környezethez: vannak kimondottan szenttamási emlékekből építkező részei is, de a történetek az író e kötetbeli mesefája – egy valóban élt asztalosmester: „Józsi bácsi” – emlékeit, illetve Gion Nándor saját élete eseményeit követve nagyobbrészt már kimutatnak a Vajdaság, sőt Jugoszlávia több települése – majd Magyarország, Budapest felé. A regény kapcsolata az életmű többi darabjához igen sokrétű. Az egyik fejezetben említésként kerül elő az író előző kötetének, az Izsakhár című regénynek a témája, sőt a megjelent mű egy példánya még az asztalra is kikerül. A Mint a felszabadítók történetei, témái többségükben pedig ugyanattól az asztalosmestertől származnak, akitől az előző előtti regény, a Börtönről álmodom mostanában alaptörténete is. A Mint a felszabadítókban újonnan felvetett témák sem maradnak lezáratlanok: azok majd a Maradjon a galamb című ciklus, valamint több olyan darab, köztük korábbi írások felé is nyitnak, amelyek egyik főszereplője Gion prózaszereplővé tett alteregója, a sokszor „M. Holló János” néven megjelenő író.

  Végezetül a festőművész történetei az asztalosmester történeteivel és a többi pesti novellával is szoros kapcsolatot mutatnak. Ezek az írások már mind Gion Magyarországra települése után születtek, bennük a Budapesten megélt valóságot is éppoly sajátosan görbe tükörben látjuk, mint a korábbi írásokban a vajdaságit; és Gion ideát is olyan élő és nagyobbrészt máig aktuális témákat emelt az irodalomba – a Diákszigettől az amerikai gyorséttermeken és a lakásmaffián át a származásuk vagy „hajlamaik miatt hátrányosan megkülönböztetettek” problémáiig –, mint rajta kívül talán senki.

  …és most még csak a prózai művek kötetéről beszéltünk, holott gőzerővel készül és még idén megjelenik Gion drámai műveinek kötete is. Arról a munkálatról majd az Előretolt Helyőrség következő számában írunk.

 

 

 

 

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra… rész Amidőn tehát szakaszról szakaszra haladva elemezzük a verset, nem az explication detexte, nem a sorról sorra elemzés e gépies módszerét...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra… rész Amidőn tehát szakaszról szakaszra haladva elemezzük a verset, nem az explication detexte, nem a sorról sorra elemzés e gépies módszerét...

Hódi Éva

Gondolatok a Magyar Nyelvőr megjelenésének 150. évfordulója alkalmából

Százötven évvel ezelőtt, 1872-ben jelent meg a mind a mai napig létező nyelvészeti folyóirat, a Magyar Nyelvőr. Alapítója Ada község szülötte, Szarvas Gábor, aki...

Hódi Éva

Gondolatok a Magyar Nyelvőr megjelenésének 150. évfordulója alkalmából

Százötven évvel ezelőtt, 1872-ben jelent meg a mind a mai napig létező nyelvészeti folyóirat, a Magyar Nyelvőr. Alapítója Ada község szülötte, Szarvas Gábor, aki...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra…   Ismét egy hihetetlen magasságokban járó költemény, melyet a megírás körülményei még feljebb emelnek.   A parndorfi...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra…   Ismét egy hihetetlen magasságokban járó költemény, melyet a megírás körülményei még feljebb emelnek.   A parndorfi...

Patyerek Réka

Hasat be, mellet ki!

A cím nem csak egy tornaórán százszor elhangzó parancs. Ez egy szabály, mégpedig az első a Peterson-univerzumban. Jordan B. Peterson kanadai klinikai szakpszichológus, az egyik leghíresebb...

Patyerek Réka

Hasat be, mellet ki!

A cím nem csak egy tornaórán százszor elhangzó parancs. Ez egy szabály, mégpedig az első a Peterson-univerzumban. Jordan B. Peterson kanadai klinikai szakpszichológus, az egyik leghíresebb...

Kucor Tamara

Az első képzőművészeti találkozó Palicson

Nyáron Palics nemcsak a pihenés és üdülés, hanem a különféle kulturális rendezvények színhelyévé is válik. Így volt ez pontosan hatvan évvel...

Kucor Tamara

Az első képzőművészeti találkozó Palicson

Nyáron Palics nemcsak a pihenés és üdülés, hanem a különféle kulturális rendezvények színhelyévé is válik. Így volt ez pontosan hatvan évvel...

Sáfrány Attila

Áthaladás a középponton

  I.   Az öntudat világba lépésével kezdődik az élet. (Az öntudat nélküli világba lépő még csak létezik, mint a kavicsok és a sziklák.)...

Sáfrány Attila

Áthaladás a középponton

  I.   Az öntudat világba lépésével kezdődik az élet. (Az öntudat nélküli világba lépő még csak létezik, mint a kavicsok és a sziklák.)...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

A szerelem apoteózisa: Minek nevezzelek? Petőfi mintegy kétszáz (s ezek közül közel száz Júliához írott) költeményből álló szerelmi...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

A szerelem apoteózisa: Minek nevezzelek? Petőfi mintegy kétszáz (s ezek közül közel száz Júliához írott) költeményből álló szerelmi...

Bordás Győző

A vallás és a hit viszonyáról

(Áldás, békesség! E reggeli áhítat és áldás meghallgatása után engedjék meg, hogy eltérve a jegyzeteimben fölvázolt sorrendtől, az...

Bordás Győző

A vallás és a hit viszonyáról

(Áldás, békesség! E reggeli áhítat és áldás meghallgatása után engedjék meg, hogy eltérve a jegyzeteimben fölvázolt sorrendtől, az...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

  Az egyszerű és a nagyszerű halál (Egy gondolat bánt engemet…)   Gyermekkorunkban mindannyian álmodozunk vagy ábrándozunk életsorsunkról, felnőve talán terveket is...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

  Az egyszerű és a nagyszerű halál (Egy gondolat bánt engemet…)   Gyermekkorunkban mindannyian álmodozunk vagy ábrándozunk életsorsunkról, felnőve talán terveket is...

Szabó Zsombor

Farkasvölgyi mesék

  „Szabadka egy nagy falu”, „Európa legnagyobb falva” – ezt már gyerekkoromban is hallottam, és nem értettem egyet vele, nekem Szabadka egyenlő volt a város fogalmával....

Szabó Zsombor

Farkasvölgyi mesék

  „Szabadka egy nagy falu”, „Európa legnagyobb falva” – ezt már gyerekkoromban is hallottam, és nem értettem egyet vele, nekem Szabadka egyenlő volt a város fogalmával....