“…maradok a messze távolban mind saját fijuk…”

“…maradok a messze távolban mind saját fijuk…”

Karlo De Negri

Értékrend és szemléletmód a kishomoki parasztbakák első világháborús leveleiben

 

Beszélhetünk-e még személyes érintettségről az első világháború kapcsán, hiszen ebben az évben már a békediktátum kihirdetése, a vesztesekre kényszerítése is száz év messzeségben van. Ahogyan az egyéni emlékezet pereméről lassan, egyre fakuló emlékfoszlányokként elillan a dédapák alakja, úgy viselt dolgaik: az ünnepélyes rukkolások, harctérre indulás, vitézkedések, sebesülések, hadifogság és a szerencsések hazatéréséhez kapcsolódó narratívák is kikopnak a megritkult családi beszélgetések szövetéből.

  Az évfordulók azonban újra a figyelem középpontjába állítják az utánuk maradt, őket idéző limlomokat: a zománcos kulacsot, amelynek kupakja már rég elveszett, a gázálarcot, amelynek elöregedett és megkeményedett a gumírozása, a horpadt sapkajelvényt, ilyen-olyan töltényhüvelyt, megsárgult fotókat…

  A vidéket évtizedek óta járó kutatót néha érhetik meglepetések! Nekem 2001-ben volt benne részem, méghozzá Kishomokon – a szikes legelők és a homokhátság peremén épült faluban –, idősebb Rövid István egykori portáján. A nádfedeles, napsugaras oromzatú, akkor már százesztendős ház padlásán Szilágyi Miklós – néhai mentorom és atyai jó barátom – látta meg egy kosár alján a tábori levelezőlapokat, amelyek sok-sok évtizede porosodtak a pókhálós félhomályban.

  A szoba hűvösében beszélgetve kiderült, hogy egy igen népes parasztcsalád első világháborús levelezésének maradékára leltünk.

  Rövid Istvánnak és Nemes Veronának tíz gyermeke született: hét fiú és három lány. A fiúk közül négyen érték meg a felnőttkort: József, aki Magyarkanizsára költözött, Ferenc és Mátyás Horgosra nősült, a legfiatalabb fivér, István idős szüleit gondozta, nem alapított családot. Borbála Kishomokon, Júlia Ostorkán lett feleség és anya, míg Piroskáról annyit tudtunk meg, hogy a háború alatt ment férjhez.

Bosznia, a csúnya, görbe ország

 

Rövid Ferenc 1913-ban sorkatonai szolgálaton volt, állomáshelye, ahogy írta: „Bósznya, Visegrád”. Az apjának címzett levél valójában az egész famíliának szól:

Tiz Rövid Ístvány úr részére

B B M Martonós

 

  Kelt levelem 1913 juniús ho 10 szretet kedves Szülejim tisztelem kenteket sok jó egéségel én hála istenek egéséges vagyók amit kentek is tíszta szívből kivánok kedves Apám és anyám meg a töbi testvérjeimet sok jo egéségel meg a jóska bátyámékat is sók jo egéségel tísztelem a sogorékat jo egéségel továbá a Demús Ángyomat tísztelem jo egéségel meg a család jait is tudatom hogy ere is nagyon melegek vanak júniús ho ota hanem eső majd nem minden nap van mert akora hegyek vanak hogy a felhők léjeb vanak mind a hegyek oszt el akad a hegyben oszt van akora eső hogy majd el akadunk a sárban továbá tudatom hogy lénungot 10 napra 2 kórona 60 filért kapunk de abul egy héten négyszer kapunk eni azután nekünk kel róla gondolkoz ni a ha eni akarunk de bizony ara aban a csunya görbe országban nagy a szegénység nagyon drága minden mert vetést nem igen látni néhol egy pár mérést látní azok is nagyon hitványak más ujságot nem írhatok hanem a kártyát meg kaptam ezel zárom sorajim maradok a mesze távolban mind saját fijuk

 

  Érdekes, sok információt tartalmazó levelet küldött a katonáskodó fiú. Értékrendjéről megtudhatjuk, hogy első helyen szülei állnak, majd őket követik testvérei és azok hozzátartozói. Ezek után – ez a többi levélre is igaz – az időjárási beszámoló és a katonaélet megírható híradása, illetve a záróformula ismétlődik leveleiben.

  Szívesen időz a táji jellemzőknél: magas hegyek, elakadó felhők, nagy sár meg a sanyarú katonaélet jellemzése fontos része írásának. A lénungot – Löhnung, német katonai műszó, a zsoldot jelenti – kevesli, mert szerinte a szegénység ott drágaságot szült.

  Későbbi leveleiből az is kiderül, hogy otthonról kapja a lapokat, amelyeket megírva hazaküld: „…a kofértás levelet is meg a lapokat ami ben volt 10 darab levelezö lap…” időben érkezett, mert „…már nem volt mire irni…”.

  A következő évben hamar a frontokra kerülnek a Rövid testvérek. Kivételt a legfiatalabb, István képez, aki 1915 nyarán „marad be”.

  A fivérek otthoni közvetítéssel tudják meg egymás címét. Elég sokat írnak haza is, egymásnak is, ami jelzi a szoros rokoni köteléket. Különösen sok lap maradt meg a Ferenc, Mátyás és István közötti levelezésből. Ennek egyik oka lehetett, hogy közöttük kis korkülönbség volt, jobban összenőttek. Talán a gazdálkodási munkamegosztásban is sokkalta inkább egymásra voltak utalva, hiszen legidősebb fivérük, József családosként már jóval a háború kitörése előtt önálló életet élt.

„Golokkal” a lábban – Rövid István levele

916 dec.1.

Rövid Ferenc úrrészére

3/86. gy. -ez. 10. Század

Feldposztszám. 85.

Feladó

Rövid István

Rezerve Spitály

  1. Aptálung Békés Csaba

 

  Kelt Békés Csabán 1916. December elsőnap. Szeretet kedves Bátyám Ferenc. Kivánom a Minden Ható Istentöl és szívem szeretetéböl hogy-pársor irásom Alegjob egéségés ésviszonyok közöt találjon enhála Istenek Elég jol érzem magam és tudatom veled hogy inét a Nyolcadik aptálungtol elmegyek amaji napon vagyis ehó Első napján a második aptálunghoz otmajd kifogják veni a golokat a lábambol nemsokára dehogy meliknap asztmég nemtudom ésmostmár ezleszacimem Rezerve Spitál Második aptálung, Békés Csaba. Hairsz esztán ezenacimen Irjál újságot nemtudok Istenálgyon meg kedves Bátyám jóegéségel éssok Szerencsével. Választvárok.

 

  Műtétre várva, a körülményekhez képest optimista hangvételű levelében szűkszavúan tudatja bátyjával egészségi állapotát. A testvérek közötti kapcsolat szorosságára utal a nagyon gondosan tudatott címe. A számokat betűkkel írja, hogy kevésbé legyenek eltéveszthetőek.

„Elöre az taliján országba” – Rövid Mátyás híradása

 

Feladó: Rövid Mátyás M.B.R. Rudolf rakpart 4

Géza gőzös Budapest

Címzett: Rövid István

Rezerve. Spitály

VII. Abtálung

in Békés Csaba

 

  Kelt 917 XI ho 30 án

  Kedves testvér Istvan igen jo egéséget kivánok nekem van ojan mint szokot is leni és tudatom veled kedves testvérem hogy a XI ho 24 én kelt lapodat megkaptam és meg is értetem belöle mindent és tudatom veled kedves öcsém hogy ép akor kaptam aferenc bátyánktolis két lapot és így hogy haladnak elöre az taliján országba más ujságot nem irhatok min ahogy én rövid idönbelül hazamegyek megint és (…) sürgönt külön írd meg haza akarok

habirsz jöj disznóvágás is akar lesz haénhazamék

TISZTELETEL RÖVID MÁTYÁS

 

  Levelezésükben ritkán fordul elő utalás a hadmozdulatokra, mert nyilván tudják, hogy a cenzúra nem engedi tovább az olyan lapokat. Nem is kockáztatják az amúgy is akadozó postaforgalom hivatalos helyről való megszakítását. Az, hogy idézett levelében Ferenc arról ír, hogy „haladnak elöre az taliján országba”, talán a sikeres áttörésnek, meg annak is köszönhető, hogy nem a hátországba, hanem a békéscsabai tartalékkórház 7-es részlegében gyógyuló bakának íródott.

„Fegyverszünetet és külön békét” – Rövid István hírei

Gefrájter. Rövid Ferenc úrnak

3./86. gy. -ez.

  1. Kompani Feldpost. 636.

Rövid István.

Rezerve, Spitály.

Békéscsaba. VII. abt.

 

  Kedves Bátyám Ferencz.                                                                        917. XII./1 én

  Kivánom a jó Istentöl és őszinte szivemböl hogy ezen pár sor írásom a legjób egéségben és türhető viszonyok közzöt találjonak és kedves bátyám elég jól vagyok, továbá tudatlak hogy én tőled már nagyon régen kaptam lapot és én már irtam tőb lapot a részedre tehát ha a viszonyaid engedik légyszives megirni hogy te megkapode az én lapjaimat, továbá kedves bátyám erre most aza legfriseb hogy az Orosz ország fegyverszünetet és külön békét akar kötni a központi hatalmakal (…) azis nagyon jó lene ha (…) valóra válhatna ere a jó (…) választvárok

 

   Ferencet őrvezetővé – helyesen Gefreiternek kellett volna írni – léptették elő, aki a 86. gyalogezred 11. századában szolgált ekkor.  Neki írja az Oroszország kilépési szándékáról terjedő hírt a lábadozó öccse.

  Aztán a frontok összeomlottak, és a Rövid fivérek nem sokkal hazaérkezésük után megtapasztalhatták az ország szétesését, a megszállást, majd az impériumváltást is. Az új államban pedig hősökből ellenséggé váltak. Így hát odahagyták a leveleiket, életük négy nehéz évének emlékeivel a szülői ház padlásán, gondolván: hadd porosodjanak, patinásodjanak a múló évek félhomályában.

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra… rész Amidőn tehát szakaszról szakaszra haladva elemezzük a verset, nem az explication detexte, nem a sorról sorra elemzés e gépies módszerét...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra… rész Amidőn tehát szakaszról szakaszra haladva elemezzük a verset, nem az explication detexte, nem a sorról sorra elemzés e gépies módszerét...

Hódi Éva

Gondolatok a Magyar Nyelvőr megjelenésének 150. évfordulója alkalmából

Százötven évvel ezelőtt, 1872-ben jelent meg a mind a mai napig létező nyelvészeti folyóirat, a Magyar Nyelvőr. Alapítója Ada község szülötte, Szarvas Gábor, aki...

Hódi Éva

Gondolatok a Magyar Nyelvőr megjelenésének 150. évfordulója alkalmából

Százötven évvel ezelőtt, 1872-ben jelent meg a mind a mai napig létező nyelvészeti folyóirat, a Magyar Nyelvőr. Alapítója Ada község szülötte, Szarvas Gábor, aki...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra…   Ismét egy hihetetlen magasságokban járó költemény, melyet a megírás körülményei még feljebb emelnek.   A parndorfi...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra…   Ismét egy hihetetlen magasságokban járó költemény, melyet a megírás körülményei még feljebb emelnek.   A parndorfi...

Patyerek Réka

Hasat be, mellet ki!

A cím nem csak egy tornaórán százszor elhangzó parancs. Ez egy szabály, mégpedig az első a Peterson-univerzumban. Jordan B. Peterson kanadai klinikai szakpszichológus, az egyik leghíresebb...

Patyerek Réka

Hasat be, mellet ki!

A cím nem csak egy tornaórán százszor elhangzó parancs. Ez egy szabály, mégpedig az első a Peterson-univerzumban. Jordan B. Peterson kanadai klinikai szakpszichológus, az egyik leghíresebb...

Kucor Tamara

Az első képzőművészeti találkozó Palicson

Nyáron Palics nemcsak a pihenés és üdülés, hanem a különféle kulturális rendezvények színhelyévé is válik. Így volt ez pontosan hatvan évvel...

Kucor Tamara

Az első képzőművészeti találkozó Palicson

Nyáron Palics nemcsak a pihenés és üdülés, hanem a különféle kulturális rendezvények színhelyévé is válik. Így volt ez pontosan hatvan évvel...

Sáfrány Attila

Áthaladás a középponton

  I.   Az öntudat világba lépésével kezdődik az élet. (Az öntudat nélküli világba lépő még csak létezik, mint a kavicsok és a sziklák.)...

Sáfrány Attila

Áthaladás a középponton

  I.   Az öntudat világba lépésével kezdődik az élet. (Az öntudat nélküli világba lépő még csak létezik, mint a kavicsok és a sziklák.)...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

A szerelem apoteózisa: Minek nevezzelek? Petőfi mintegy kétszáz (s ezek közül közel száz Júliához írott) költeményből álló szerelmi...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

A szerelem apoteózisa: Minek nevezzelek? Petőfi mintegy kétszáz (s ezek közül közel száz Júliához írott) költeményből álló szerelmi...

Bordás Győző

A vallás és a hit viszonyáról

(Áldás, békesség! E reggeli áhítat és áldás meghallgatása után engedjék meg, hogy eltérve a jegyzeteimben fölvázolt sorrendtől, az...

Bordás Győző

A vallás és a hit viszonyáról

(Áldás, békesség! E reggeli áhítat és áldás meghallgatása után engedjék meg, hogy eltérve a jegyzeteimben fölvázolt sorrendtől, az...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

  Az egyszerű és a nagyszerű halál (Egy gondolat bánt engemet…)   Gyermekkorunkban mindannyian álmodozunk vagy ábrándozunk életsorsunkról, felnőve talán terveket is...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

  Az egyszerű és a nagyszerű halál (Egy gondolat bánt engemet…)   Gyermekkorunkban mindannyian álmodozunk vagy ábrándozunk életsorsunkról, felnőve talán terveket is...

Szabó Zsombor

Farkasvölgyi mesék

  „Szabadka egy nagy falu”, „Európa legnagyobb falva” – ezt már gyerekkoromban is hallottam, és nem értettem egyet vele, nekem Szabadka egyenlő volt a város fogalmával....

Szabó Zsombor

Farkasvölgyi mesék

  „Szabadka egy nagy falu”, „Európa legnagyobb falva” – ezt már gyerekkoromban is hallottam, és nem értettem egyet vele, nekem Szabadka egyenlő volt a város fogalmával....