Gondolatok a Magyar Nyelvőr megjelenésének 150. évfordulója alkalmából

Gondolatok a Magyar Nyelvőr megjelenésének 150. évfordulója alkalmából

Szerző: Molnár Imre: Erdő, 2017

Százötven évvel ezelőtt, 1872-ben jelent meg a mind a mai napig létező nyelvészeti folyóirat, a Magyar Nyelvőr. Alapítója Ada község szülötte, Szarvas Gábor, aki szülőhelyétől eljutott a Magyar Tudományos Akadémiáig, s akinek emlékét gondosan ápoljuk. Adán könyvtár, emlékszoba, nyelvművelő egyesület, évente ismétlődő nagy rendezvénysorozat ápolja a jeles nyelvtudós örökségét, valamint szobrot is állítottak neki, melyet évente megkoszorúzunk. Szarvas Gábor emlékét Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia előtt felállított szobor is őrzi.

  Százötven év nem kevés idő, különösen egy nyelvészeti folyóirat életében. Hogyan is tudnánk kissé jobban elképzelni ezt a százötven évet? Gondoljunk csak bele! 1872-ben született a repülés egyik úttörője, Louis Blériot francia mérnök, ugyancsak ebben az évben indult útnak az első osztrák–magyar északi-sarki expedíció. Nos, ma bármikor repülőre ülhetünk, sőt az Északi-sarkra sem veszélyek közepette, hanem luxushajókon juthatunk el. A magyar vonatkozású események közül felidézhetnénk, hogy ebben az évben nyitották meg a budapesti Műegyetemet és a kolozsvári egyetemet. Ebben az évben jelent meg Jókai regénye, Az arany ember és az És mégis mozog a Föld; ebben az évben született a Magyar Tudományos Akadémia nyelvészprofesszora, Horger Antal, akinek nevét József Attila jóvoltából mindannyian, bár nem érdemeinek megfelelően ismerjük.

  Az említett százötven évet nemcsak így, horizontálisan, hanem vertikálisan is megközelíthetjük. 1872-ben vagyunk, mindössze öt évvel a kiegyezés után. Felcsillan a remény, hogy normalizálódik az élet Magyarországon, a levert szabadságharcot követő nehéz évtizedek után. De előttünk áll az egész 20. század, két világháborúval, szétdarabolt országgal, forradalommal és ismét megtorlással, rendszerváltozással, és a 21. század első évtizedei migrációval, világjárvánnyal és ismét fenyegető háborúval.

  Az elmúlt százötven évről sok mindent lehet elmondani, de azt nem, hogy békés, kiegyensúlyozott, nyugodt mederben folyt volna az élet, mely viszonyok ideálisak lettek volna különböző nyelvi, nyelvhelyességi kérdésekkel való foglalkozásra. Szarvas Gábor azonban 1872-ben még bízvást reménykedhetett ebben, s ilyen szellemben fogalmazza meg céljait a Magyar Nyelvőr első számában:

  „MIT AKARUNK? Akarjuk ott, ahol az ingadozó alapra fektetett s rögtönözve létesített nyelvújítás szabályellenes szóalkotásokat hozott forgalomba, a helyesség visszaállítását; ahol az idegen nyelvekkel való érintkezés korcs kifejezéseket termesztett, a tisztaság elémozdítását; akarjuk a követelményeknek teljesen megfelelő tudományos magyar nyelvtannak összeállítását megkönnyíteni s részben elékészíteni, az által hogy anyagot gyűjtünk, s a függőben levő kérdéseket tüzetes megvitatás által tisztázzuk; mind ezt pedig a magyar nyelv életéből merített eszközök segítségével akarjuk megvalósítani.” Szarvas Gábor (A Magyar Nyelvőr 1. száma)

  Szabályellenes szóalkotások, az idegen nyelvekkel való érintkezés által termesztett korcs kifejezések, a helyesség visszaállítása – néhány kiragadott kulcsfogalom a Szarvas Gábor által megfogalmazott célkitűzések közül. Valljuk be, százötven év óta és ma is érvényesek és aktuálisak. Bár – és ezt is említsük meg – közel se mindenki ért ezzel egyet. A mai modern világban teljesen elbizonytalanodtak azok a kategóriák, amelyek régebben mozdíthatatlannak tűntek. Egyes felfogások szerint semmilyen szabályt – így nyelvészeti szabályokat sem – lehet rákényszeríteni valakire, és nem is helyénvaló ilyen elvárással közelíteni a beszélő felé. A nyelv spontán változását szabályokkal nem lehet gúzsba kötni, vallják többen, nem lehet korlátozni a beszélőt semmiféle helyességi igénnyel, hiszen a nyelv állandó változásban van, s e változásokat azok hozzák létre, akik a nyelvet használják.

  Nos, vajon mit szólna mindehhez a Nyelvőr megteremtője, Szarvas Gábor? Játsszunk el a gondolattal, hogy mi lenne vajon a véleménye az ún. internetnyelvről, a különböző közösségi hálókon elterjedő kétségbeejtő nyelvezetről! Biztos nem menne el szó nélkül mellettük, és az is bizonyos, hogy nem támogatná az ilyen spontán nyelvi megnyilatkozásokat, a – valljuk be – tudatlanságból fakadó helyesírási, nyelvhasználati hiányosságokat.

  Azon is eltöprenghetünk, vajon hogyan élné meg Szarvas Gábor az ország feldarabolásából következő nyelvi változásokat. Nehezen tudom elképzelni, hogy a Nyelvőr például arról cikkezne, hogy a különböző határon túli régiók nyelvi különfejlődése, vagy ahogy általában mondják, szétfejlődése helyes irányba vezeti anyanyelvünket, amit tudomásul kell vennünk. Pedig sokan, remélhetőleg ma már egyre kevesebben, ezt gondolják. Még ma is szerveznek például olyan nyelvi versenyeket diákok részére, amelyekben a határon belüli és határon túli régiók külön kategóriát képeznek, és a díjazás is ennek függvényében valósul meg. A magyar nyelv egy, annak szabályai a hagyományoknak és a mai elveknek megfelelően egységesek, s ezeket mindenkinek szem előtt kell tartania. A nyelvet nem lehet döntésekkel szétdarabolni, csak az országot, bár e döntések nyelvi következményeivel nem könnyű megbirkózni. Vitathatatlan, hogy ebből a szempontból is jóval nehezebb helyzetben vannak a határon túli régiók. Ha az előállt helyzetből adódó nyelvi problémákat megideologizáljuk, megértéssel tudomásul vesszük, sokkal többet ártunk anyanyelvünknek, mint ha sok munkával megpróbáljuk mindezeket legyőzni. Azt hiszem, ebből a szempontból jó úton járunk, mára már sokat ledolgoztunk ebből a hátrányból.

  Eltöprenghetünk azon is – ha már a Magyar Nyelvőr százötven évét ünnepeljük –, hogyan állunk a Szarvas Gábor által említett, az idegen nyelvekkel való érintkezés révén termesztett korcs kifejezésekkel. Képzeljük el, hogy Szarvas Gábor, miután gondosan átnézte és precíz megjegyzéseivel ellátta a Nyelvőr aktuális számát (ilyen Nyelvőr-számokat egyébként igen élvezetes olvasgatni, és Szarvas Gábor lapszélekre írt gyöngybetűs bejegyzéseit tanulmányozni), kilép a Magyar Tudományos Akadémia kapuján, és megindul a belváros felé. Ha százötven évet ugrunk előre az időben, és a mai helyzettel találná szemben magát, bizonyos vagyok abban, hogy nem győzne csodálkozni, és megszámlálhatatlanul sok Nyelvőr-számra találna anyagot. Szinte nincs is jószerivel magyar nevű étterem, kávézó, viszont annál több angol vagy más idegen nevű vendéglátóipari egység kelleti magát. Az átlagos magyar járókelő sokszor nem is érti, mit jelentenek ezek az elnevezések. Gyakran még csak nem is helyesen tüntetik fel az idegen szót. És ez csak egy része a mai magyar nyelvet átszövő új keletű idegen szavaknak. A mindennapi élet számos területétől kezdve a tudományos élet nyelvezetéig, a számítógéptechnikától a közbeszédig, az idegen szavak dömpingje kiküszöbölhetetlen részévé vált életünknek.

  Nos, gondoljuk még tovább? Még egy példát szeretnék említeni, melyről szívesen megkérdezném Szarvas Gábort. Évek óta nézegetem a középiskolába induló diákok felvételi tesztjeit. A feladatsorok egyike mindig felbosszant. A feladat az, hogy értelmetlen betűkből összeállított halandzsaszövegből kell kiválasztani bizonyos „szavakat”, amelyek, mondjuk, többes számban vannak, vagy tárgyraggal vannak ellátva, esetleg birtokos személyjellel, netán feltételes módúak. Hogy lehet ilyen feladatot adni? Egy halandzsaszöveg, egy értelmetlen betűhalmaz mitől szó? És hogy lehet egy értelmetlen betűhalmazt nyelvtani ragokkal, jelekkel ellátni, illetve ezt kerestetni? Miért nem lehet mindezt értelmes mondatokon, netán a magyar irodalom klasszikusainak műveiből kiválasztott példákon keresztül ellenőrizni? Régebben a szülők pánikba esve hallgatták gyermekük halandzsaszövegét, ha a gyereknek már rendesen kellett volna tudni beszélni. Most meg halandzsaszövegeket gyártunk nyelvtani ismeretek számonkérésére? Igazán érdekelne, hogyan vélekedne erről Szarvas Gábor, de feltételezésem szerint részéről nem találna megértésre ez a módszer.

  Százötven évvel ezelőtti időkre kell gondolnunk. Az élet minden területén bekövetkezett változások – mondhatjuk úgy, hogy a fejlődés? – természetesen nem maradtak nyom nélkül az élet egyetlen területén, így a magyar nyelv vonatkozásában sem. De a Magyar Nyelvőr első számában lefektetett célkitűzések máig maradandó értéket képviselnek. A nyelvhelyesség, a nyelvi tisztaság, az idegen nyelvek hatására való odafigyelés a Szarvas Gábor által a Nyelvőrben közzétett, mottóként idézett felhívás óta is maradéktalanul érvényes. Ha továbbgondoljuk az idézett szöveg további részeit, azaz: „akarjuk a követelményeknek teljesen megfelelő tudományos magyar nyelvtannak összeállítását részint megkönnyíteni és részben elékészíteni”, úgy vélem, ezen a téren jól állunk. Nem állunk azonban ilyen jól az idézett szöveg folytatásában kívánt elképzelés megvalósítása terén. Szarvas Gábor arról a célkitűzésről ír, mely szerint „a függőben levő kérdéseket tüzetes megvitatás által tisztázzuk”. A kívánalom jogos, függőben levő kérdések is vannak szép számmal, a tüzetes megvitatással is találkozhatunk, bár sok esetben inkább nagyon erőteljes szemléletbeli és véleménykülönbségek látnak napvilágot, gyakran bántó éllel. A tisztázás egy olyan kívánság, amelytől sajnos elég távol állunk. Az egyetértés még nyelvi kérdésekben is várat magára. A jelenlegi történéseket látva, tartanunk kell attól, hogy egyhamar nem is fog létrejönni.

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra… rész Amidőn tehát szakaszról szakaszra haladva elemezzük a verset, nem az explication detexte, nem a sorról sorra elemzés e gépies módszerét...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra… rész Amidőn tehát szakaszról szakaszra haladva elemezzük a verset, nem az explication detexte, nem a sorról sorra elemzés e gépies módszerét...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra…   Ismét egy hihetetlen magasságokban járó költemény, melyet a megírás körülményei még feljebb emelnek.   A parndorfi...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra…   Ismét egy hihetetlen magasságokban járó költemény, melyet a megírás körülményei még feljebb emelnek.   A parndorfi...

Patyerek Réka

Hasat be, mellet ki!

A cím nem csak egy tornaórán százszor elhangzó parancs. Ez egy szabály, mégpedig az első a Peterson-univerzumban. Jordan B. Peterson kanadai klinikai szakpszichológus, az egyik leghíresebb...

Patyerek Réka

Hasat be, mellet ki!

A cím nem csak egy tornaórán százszor elhangzó parancs. Ez egy szabály, mégpedig az első a Peterson-univerzumban. Jordan B. Peterson kanadai klinikai szakpszichológus, az egyik leghíresebb...

Kucor Tamara

Az első képzőművészeti találkozó Palicson

Nyáron Palics nemcsak a pihenés és üdülés, hanem a különféle kulturális rendezvények színhelyévé is válik. Így volt ez pontosan hatvan évvel...

Kucor Tamara

Az első képzőművészeti találkozó Palicson

Nyáron Palics nemcsak a pihenés és üdülés, hanem a különféle kulturális rendezvények színhelyévé is válik. Így volt ez pontosan hatvan évvel...

Sáfrány Attila

Áthaladás a középponton

  I.   Az öntudat világba lépésével kezdődik az élet. (Az öntudat nélküli világba lépő még csak létezik, mint a kavicsok és a sziklák.)...

Sáfrány Attila

Áthaladás a középponton

  I.   Az öntudat világba lépésével kezdődik az élet. (Az öntudat nélküli világba lépő még csak létezik, mint a kavicsok és a sziklák.)...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

A szerelem apoteózisa: Minek nevezzelek? Petőfi mintegy kétszáz (s ezek közül közel száz Júliához írott) költeményből álló szerelmi...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

A szerelem apoteózisa: Minek nevezzelek? Petőfi mintegy kétszáz (s ezek közül közel száz Júliához írott) költeményből álló szerelmi...

Bordás Győző

A vallás és a hit viszonyáról

(Áldás, békesség! E reggeli áhítat és áldás meghallgatása után engedjék meg, hogy eltérve a jegyzeteimben fölvázolt sorrendtől, az...

Bordás Győző

A vallás és a hit viszonyáról

(Áldás, békesség! E reggeli áhítat és áldás meghallgatása után engedjék meg, hogy eltérve a jegyzeteimben fölvázolt sorrendtől, az...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

  Az egyszerű és a nagyszerű halál (Egy gondolat bánt engemet…)   Gyermekkorunkban mindannyian álmodozunk vagy ábrándozunk életsorsunkról, felnőve talán terveket is...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

  Az egyszerű és a nagyszerű halál (Egy gondolat bánt engemet…)   Gyermekkorunkban mindannyian álmodozunk vagy ábrándozunk életsorsunkról, felnőve talán terveket is...

Szabó Zsombor

Farkasvölgyi mesék

  „Szabadka egy nagy falu”, „Európa legnagyobb falva” – ezt már gyerekkoromban is hallottam, és nem értettem egyet vele, nekem Szabadka egyenlő volt a város fogalmával....

Szabó Zsombor

Farkasvölgyi mesék

  „Szabadka egy nagy falu”, „Európa legnagyobb falva” – ezt már gyerekkoromban is hallottam, és nem értettem egyet vele, nekem Szabadka egyenlő volt a város fogalmával....

Budai Ágota

Nézni, látni vagy felismerni: vizualitás dióhéjban

  Ernst Cassirer német filozófus egyszer úgy fogalmazott, hogy az ember nem más, mint szimbólumkészítő állat. Nyelvhasználatunkon keresztül szimbólumokat, azaz jeleket...

Budai Ágota

Nézni, látni vagy felismerni: vizualitás dióhéjban

  Ernst Cassirer német filozófus egyszer úgy fogalmazott, hogy az ember nem más, mint szimbólumkészítő állat. Nyelvhasználatunkon keresztül szimbólumokat, azaz jeleket...