Eligazító jegyzet a Gion-kismonográfia Bevezetőjéhez

 

Az öt éve elhunyt Gerold László (1940–2016) irodalomtörténész és egyetemi tanár volt a nyolcvan éve született Gion Nándor (1941–2002) író legjobb itteni ismerője, s nem véletlen, hogy a pozsonyi Kalligram Könyvkiadó a népszerű Tegnap és Ma című, kortárs magyar írók, költők „munkásságáról mérleget készítő” monográfiasorozatába éppen őt kérte föl a Gion-opus értékelésére. Gerold e munkát a kétezres évek derekán vállalta el, s két éven belül el is készült vele, a 2009-ben megrendezett budapesti Ünnepi Könyvhéten pedig már olvasható is volt a 240 oldalas könyv, amely olyan jeles szerzők közé sorolta Giont, mint a sorozatban addig már megjelent – hogy csak a már nem élőket említsük – Ottlik Géza, Mészöly Miklós, Sütő András, Nagy László, Esterházy Péter, Pilinszky János, Csoóri Sándor, Eörsi István, Kertész Imre, Kányádi Sándor, Grendel Lajos…

  Ma már csak a szerkesztők adhatnának választ arra, miért maradt ki a kötetből Gerold Lászlónak a most itt közölt Bevezetője, amit azért is adunk közre (ürügyül szolgáljon mindkettőjük évfordulós eseménye), hogy ne maradjon csak a hagyatékban, de még inkább azért, mert az életmű egészére vonatkozó átfogó bemutatására vállalkozott, fontos kérdéseket vetett fel, amelyek jelentősek Gion írói világának, írói módszerének jobb megértéséhez. Itt jegyezzük meg, hogy a monográfia kéziratát, valamint a Gerold-hagyatékban talált vaskos Gion-dossziét a szenttamási Gion Nándor Emlékháznak, azaz Horváth Futó Hargita egyetemi tanárnak, kurátornak ajándékoztuk további megőrzésre és a Gion-kutatások további elősegítése céljából. Maga Futó Hargita írja átfogó, 2012-ben megjelent doktori disszertációjában: „Gerold László értelmezési pozícióját a vajdasági, kisebbségi irodalom és a kortársi, pályatársi kötődés determinálja, munkájában a nemzedéki látószög hangsúlyozódik…”

  Itt jegyezzük meg, hogy a budapesti Noran Libro Kiadó 2007-től folyamatosan jelenteti meg Gion Nándor életműsorozatát, amelynek negyedik és ötödik kötetét Gerold László válogatta, szerkesztette, és látta el utószóval. A negyedik kötet Gion elbeszéléseit, novelláit és rövidprózáját tartalmazza, amely Műfogsor az égből címmel látott napvilágot, impozáns, több mint hétszáz oldalon; míg a 2012-ben kiadott Véres patkányirtás idomított görényekkel című kötet naplókat, interjúkat, esszéket és cikkeket közöl.

Gerold László monográfiájával párhuzamosan jelent meg Elek Tibornak a Gion Nándor írói világa című, ugyancsak monografikus munkája, majd a hagyaték további ápolását Kurcz Ádám István vette át, aki a Napkút Kiadónál adta közre Gion Nándor művei és műhelytitkai címen terjedelmes tanulmányát, amelyben Füzi László szavaival élve: „Gion életművének belső utalásrendszerét, logikáját, építkezését, így a Gion-próza szoros olvasaton nyugvó, teljesen eredeti értelmezését teremti meg. Rejtett utalásokra világít rá, számos szimbólumot értelmez, parabolák hátterét tárja fel.” Közben ugyanez a szerző folytatta az életmű további publikálását, s megjelent az életmű hatodik köteteként a Krisztus katonái a Görbe utcából, amely prózai és drámai műveket tartalmaz, majd jött a hetedik könyv is, Keresünk egy jobb hajót címmel, amely főként forgatókönyveket és filmváltozatokat tartalmaz. Horváth Futó Hargitával közös válogatásban és szerkesztésben látott napvilágot a Petőfi Irodalmi Múzeummal és a szenttamási emlékházzal közösen a Hang–Kép–Írás sorozat hetedik köteteként a Gion-könyv, amely a fényképek és a dokumentumok mellett hangzó anyagot is tartalmaz. Ezt követően Futó Hargita tavaly az emlékház kiadásában újabb dokumentumkötetet adott közre a következő címmel: Szenttamás: Gion Nándor írói világának „fővárosa”.

  Kurcz Ádám István éppen folyóiratunk januári számában jelentette be, miszerint tervezi az életmű 8. kötetét is, amelyben helyet kapnak majd „Gionnak azok a szövegei, amelyek más írókkal, művészekkel és műalkotásokkal való kapcsolatát mutatják be: az ismerősök, a kritikák, az ajánlások, sőt az általa készített fordítások és átdolgozások is”.

  Sajnos, sem Gion Nándor, sem monográfusa, Gerold László nem érhette meg, hogy ezeket a már megjelent és a még megjelenésre váró köteteket kézbe is vehessék.

 

 

Reisinger János

Emlék és valóság Pilinszky Jánosról

    Születésének 100. évfordulóján   2021. május 27-én döbbenten vettem észre, hogy negyven év suhant el halála óta. Pedig mintha tegnap álltunk volna...

Reisinger János

Emlék és valóság Pilinszky Jánosról

    Születésének 100. évfordulóján   2021. május 27-én döbbenten vettem észre, hogy negyven év suhant el halála óta. Pedig mintha tegnap álltunk volna...

Vass Géza

A szabadkai honvéd gyalogsági kaszárnya története

  Az Oszmán Birodalom kiűzése után, a 17. század végén, Szabadka a Magyar Királyság részeként Habsburg-fennhatóság alá került. Igaz, a bécsi udvar...

Vass Géza

A szabadkai honvéd gyalogsági kaszárnya története

  Az Oszmán Birodalom kiűzése után, a 17. század végén, Szabadka a Magyar Királyság részeként Habsburg-fennhatóság alá került. Igaz, a bécsi udvar...

Csőke Márk

A Habsburg Birodalom föderációs átszervezési tervei

  A trianoni békeszerződés 100. évfordulójáról 2020-ban emlékeztünk meg. Az emberi természet absztrakt gondolkodása lehetővé teszi a valóságtól...

Csőke Márk

A Habsburg Birodalom föderációs átszervezési tervei

  A trianoni békeszerződés 100. évfordulójáról 2020-ban emlékeztünk meg. Az emberi természet absztrakt gondolkodása lehetővé teszi a valóságtól...

Bordás Győző

Az előkerült Krisztus

  Azt hiszem, a legtöbb írónak van kedvenc alakja, amelyhez többször is vissza-visszatér, hiszen úgy érzi, rajta keresztül tudja tolmácsolni azokat a gondolatokat, amelyeket olvasóinak...

Bordás Győző

Az előkerült Krisztus

  Azt hiszem, a legtöbb írónak van kedvenc alakja, amelyhez többször is vissza-visszatér, hiszen úgy érzi, rajta keresztül tudja tolmácsolni azokat a gondolatokat, amelyeket olvasóinak...

Klamár Zoltán

Gion 80/20

  Nézem a könyvespolcot, a rajta sorakozó Gion-köteteket… azokat, amelyeket még az újvidéki Forum adott ki, no meg az újabbakat, amelyek a pesti Osiris és Noran kiadásában...

Klamár Zoltán

Gion 80/20

  Nézem a könyvespolcot, a rajta sorakozó Gion-köteteket… azokat, amelyeket még az újvidéki Forum adott ki, no meg az újabbakat, amelyek a pesti Osiris és Noran kiadásában...

Silling István

Jertek, menjünk Betlehembe!

  Kellemes dallammal köszönt nemsokára a keresztény világra egy éj, melyet a mi dél-alföldi magyar népünk igazán nem nevez csendesnek. Ősi hitvilágunkból és...

Silling István

Jertek, menjünk Betlehembe!

  Kellemes dallammal köszönt nemsokára a keresztény világra egy éj, melyet a mi dél-alföldi magyar népünk igazán nem nevez csendesnek. Ősi hitvilágunkból és...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

   Bem apó   Ahogy Teleki Sándorban egyetlen arisztokrata barátját becsülhette, úgy vált életének – Arany János mellett – legnagyobb...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

   Bem apó   Ahogy Teleki Sándorban egyetlen arisztokrata barátját becsülhette, úgy vált életének – Arany János mellett – legnagyobb...

Gerold László

Előszó a Gion-kismonográfiához

  Az alábbi dolgozat szándék szerint kismonográfia, hogy terjedelem és műfaj tekintetében némileg pontosítsunk, tárgya Gion Nándor (1941–2002) életművének...

Gerold László

Előszó a Gion-kismonográfiához

  Az alábbi dolgozat szándék szerint kismonográfia, hogy terjedelem és műfaj tekintetében némileg pontosítsunk, tárgya Gion Nándor (1941–2002) életművének...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

  Szabadság, szerelem   Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem. Szerelmemért föláldozom Az életet, Szabadságért föláldozom Szerelmemet.   (Pest, 1847. január 1.)...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

  Szabadság, szerelem   Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem. Szerelmemért föláldozom Az életet, Szabadságért föláldozom Szerelmemet.   (Pest, 1847. január 1.)...

Milivoj Nenin

Egy novella története

  A száraz bibliográfiai adatok elárulják, hogy Miloš Cnjanski Legenda című novellája először a zágrábi Savremenik (Kortárs) folyóiratban jelent meg (1919. XIV....

Milivoj Nenin

Egy novella története

  A száraz bibliográfiai adatok elárulják, hogy Miloš Cnjanski Legenda című novellája először a zágrábi Savremenik (Kortárs) folyóiratban jelent meg (1919. XIV....