Enyingi Török Bálint, Szabadka törvényes ura (2.)

 Török Bálint Szabadkája

 

A mohácsi vész után hatalmi vákuum alakult ki, és az anarchia lehetőséget adott a „Homo Nigrának”, a „Fekete Embernek”, azaz Cserni Jovánnak, illetve ahogy a szerbek a legszívesebben emlegetik, „Jovan car Nenadnak” a fellépésére. Nem tudjuk pontosan, hogy mikor foglalta el Szabadkát, annyi azonban bizonyos, hogy Török Bálint csak másodjára tudta visszafoglalni. Ezután húzódott Cserni Jován keletebbre. Személyéről igazából nagyon kevés tudható. Talán szerepe volt abban, hogy az oszmánok nem rabolták ki Szabadkát, amelyről annyit biztosan tudni, hogy 1526-ban ellenállt. Az is bizonyos, hogy Szabadkát valamikor 1526 őszén, esetleg késő őszén vette be, pontosabbat azonban nem tudni. Az egyetlen korabeli forrás, Szerémi György információi sokszor nehezen értelmezhetőek, ami a kronológiai adatokra is vonatkozik. Szerémi írta, hogy egy alkalommal Török 300 lovassal érkezett Szabadkára, de akkor még nem volt ott Cserni. Valószínűleg Szegeden tartózkodott.

  Gyakran elfeledik, hogy Cserni Jován voltaképpen a korszak anomáliáinak egyike, és a fellépése a magyar feudális és birtokrendszer elleni támadásként értelmezhető. Mindez Török Bálint birtokait érintette elsősorban, aki egyébként is nehéz helyzetben volt. Cserni Jován a déli részek ura akart lenni, sőt megütközött Törökkel is, és Csáki Lászlóval is, aki életét vesztette egy 1527 eleji, vélhetően márciusi csatában.

  Török helyzetét bonyolította, hogy Magyarországon állást kellett foglalni, ki van a Habsburg uralkodó mellett, és ki támogatja Szapolyai (Zápolya) Jánost, hiszen a király, II. Lajos meghalt a mohácsi csatában. A legújabb kutatások alapján a lova megijedt valamitől, majd amikor két lábra ágaskodott, megcsúszott, és ráesett az ifjú és tehetséges királyra, aki vagy még ekkor, vagy ezután mivelhogy nem tudott mozdulni – meghalt, a Csele-patak áradása már talán holtan találta, de az is lehet, hogy elárasztotta a súlyosan sérült királyt. Az bizonyos, hogy holttestét csak a patak apadásakor találták meg. Magyarországon ekkor az a törvény volt érvényben, hogy csak az lehet király, aki az országban született. Másrészt meg az országot a nemesek országgyűlései is kormányozták, ez utóbbi Habsburg Ferdinándot választotta, így az ország kettészakadt, és a helyzet egyre inkább úgy alakult, hogy a keleti részeken Szapolyait ismerték el királynak, míg az ország nyugati részén Habsburg Ferdinándot, akinek egyébként szerződések is voltak a tarsolyában, hiszen már Mátyás királlyal szerződtek arra az esetre, ha nem születne törvényes fiú utóda, akkor a trón őket illeti meg. Így került Enyingi Török Bálint szinte megoldhatatlan helyzetbe, keletről a Zápolya-hívek, nyugatról a Habsburg-hívek, délről a törökök tartották nyomás alatt, ráadásul fenyegetést jelentett még a balkáni hívekkel érkező Cserni Jován a mintegy 10 000–15 000 katonájával. (Cserni csak szerbül tudott, ezért írt neki a király cirill írású levelet.)

  Zápolya megtudta, hogy Habsburg Mária királyné mellé Pozsonyban gyülekeznek a főnemesek, és hogy Cserni Jován is oda húz. Pozsonyban a tét az volt, hogy országgyűlésnek mondják ki magukat, és hogy mások annak tekintsék őket, elismerjék Mária királyné öccsét, I. Ferdinándot magyar királlyá. Ez majd csak 1527. december 17-én történik meg, nagyjából fél év múlva, Cserni Jován halála után.

  Török Bálint a leginkább megoldható problémával kezdte válsághelyzetének felszámolását. Kezdetben Cserni Jován ellen semmit nem tett Zápolya, mert Cserni Jován Zápolya szolgálatában állt, és északról visszatérve szerb királyságot akart létrehozni, erre utal, hogy „car”-nak neveztette magát, központul Szabadkát szemelte ki, amely szerény, de jól védhető várral rendelkezett, és a szabadkaiak védekeztek is az oszmán hadak ellen, amikor csak azok elhaladtak.

  Ám az is lehetséges, hogy Cserni Jován nem csak egy székhellyel rendelkezett, hiszen Szegeden is megfordult, és sokat tartózkodott a Temesvár közelében lévő kisvárosban, Csámában (Csoma, ill. Chama) is. 1527-ben Szent György napján gyűjtött sereget Szászvárosban. Alattvalói főleg szerbek, valamint vlachok, akik ugyanazt a vallást gyakorolják, mint a szerbek. Gyakorlatilag a szerb ortodox egyház részei, sőt ekkor még a vlach, ill. óromán szövegeket is cirill betűkkel írták. A hadsereggyűjtés után Cserni Jován csapatai az apáti átjárónál győzött, ami a Zápolya elleni háború kezdetét jelentette (márciusban). Ezután Szegeden Botos Márton közvetített közötte és I. Ferdinánd között, amikor is Cserni Jován megígérte, hogy átáll, erről fennmaradt levelezés is. Ebben közli Cserni Jován akit válaszában I. Ferdinánd a „Car” szóval illet –, hogy 15 000 katonája van, és ágyúkat akar, mert Újlakot vissza akarja foglalni, más megnyilatkozásaiból azt is tudjuk, hogy Szerém megyét is vissza akarta foglalni a törököktől. A királytól ágyút nem kapott, de kérték, hogy tartsa ellenőrzése alatt a területeit, ugyanakkor semmivel ne károsítsa a „keresztény” (értsd: katolikus) nemességet.

  Május elején Perényi Péter erdélyi vajda indult Cserni Jován ellen, és az Arad vármegyei Szöllősnél, minden bizonnyal május elején, nagy csatát vívtak, amelyben Perényi súlyos vereséget szenvedett. Ezután kétféle érdekes levelezés is kezdődik. Egyrészt Zápolya és Perényi az erdélyi szász városoktól kértek fegyvereket, azaz pénzt fegyverre, másrészt Cserni Jován levelezett I. Ferdinánddal, szintén erősíteni akarta pozícióját és erejét Ezeket a leveleket még a Temesvárhoz közeli Csáma (Chama) városából küldte.

  Ekkoriban dőlt el egész biztosan, hogy Zápolya Cserni Jován megsemmisítésére tör. Még márciusban kinevezte Czibak Imre váradi püspököt, hogy gyűjtsön sereget, ez májusig meg is történt. A csatára Szőgyfalva (Arad megye) mellett került sor június 25-én. Ezúttal Cserni Jován ellen elégnek bizonyult az erejük, és mivel Szabadka Török Bálint egyik legfontosabb birtoka volt, ezért némi tájékozódás után kihasználta a helyzetet. A szőgyfalvai vereség hatalmas károkat okozott „Chaar” Nenadnak, ahogy egy ekkori levelében nevezi I. Ferdinánd. Két forrás is 8000-es veszteségről számolt be, ami talán túlzás. Ezután kiderült, hogy I. Ferdinánd voltaképpen Cserni Jován csapataira számított, és a vereség után tovább biztatta.

  Cserni Jován ekkor elhagyta Temesvár környékét, és észak felé vonult a Tisza mentén. 1500 gyalogosával és 500 lovasával Szegedet támadta meg, a szegediek védekeztek, július 22-én Szilágyi László házából meglőtték, és ez a sebesülés csaknem halálosnak bizonyult (hogy pontosan ki lőtte meg, arról megoszlanak a források). Ezután Tornyosra vitték, és az a háztulajdonos, akinél feküdt, jelentette Török Bálintnak, hogy nála tartózkodik a sebesült Cserni Jován.

Török Bálint számára sokat jelentett ez az információ, hiszen Jovan Nenad többek között Szabadkát is uralma alatt tartotta egy ideig (ami Zápolyát addig nem érdekelte, hiszen akkor még Cserni Jován őt szolgálta), voltaképpen törvénytelenül, így bosszúra szomjazott.

  Értesülve arról, hogy Cserni Jován Tornyoson tartózkodik, halálos sebbel, hadseregétől elhagyatottan, Török Bálint, megérkezve a településre, lefejezte a már halott vagy haldokló Cserni Jovánt, ezzel szerzett érvényt birtokjogának. Egyes források szerint a félholtan heverő hadvezérnek maga vette fejét, más források szerint viszont mire megtalálta, már meghalt.

Cserni Jován harcosai új vezérükkel, Cselnik Radoszlávval Szerém megyébe, más források szerint az Oszmán Birodalomba távoztak. Cserni Jován fejét Török elküldte a Budán tartózkodó Zápolyának.

 

Tanácstalanság a mohácsi vész után

 

A csata után Török Bálintot ismét Szapolyai környezetében találjuk. 1526-ban Székesfehérvárott az országgyűlés tagjaként ő is királlyá választotta. Szapolyai Török Bálintot azzal jutalmazta, hogy temesi ispáni rangot, valamint alsó-magyarországi főkapitányi tisztséget kapott. Csakhogy ez nem jutalom, hanem embert próbáló feladat volt.

  Ez volt az a pillanat, amikor Cserni Jován, a „cár” fellépett, akit rövid időn belül legyőzött. Fejét Budára küldte Szapolyainak, ismét oldalt váltott, és a Habsburgok mellé állt. Ekkor már kezdett világossá válni, hogy két hatalmi központ alakul ki, és két jelölt lesz a trónra. Habsburg Mária a férje halála ellenére királyné volt, és öccse, Ferdinánd igényt tartott a magyar trónra, ezt akadályozta Zápolya, amilyen eszközzel csak tudta. Török Bálint, miután kiiktatta Cserni Jovánt, a Habsburgok oldalára állt, és Buda várának bevételében is segédkezett. Ezután néhány évig Habsburg Ferdinánd szövetségese.

  Ez az időszak alkalmasnak bizonyult a vagyona gyarapítására, a két királyjelölt háborúja viszont leginkább az oszmánoknak kedvezett. A nagy birtokszerzés közben szembekerült a Zrínyiekkel, akik fontosabbak voltak Ferdinándnak, ezért Török Bálint visszapártolt Zápolyához. A még zajló nemesi polgárháborúban Török így újabb birtoktesteket szerzett (Hunyad vármegye, Debrecen). Ez jelentette anyagi értelemben a karrierje csúcsát, a leggazdagabb főúrrá vált. Ugyan Zápolya mellett sem harcolt teljes erővel, mert a király oldalán is voltak érdekei, ennek ellenére János Zsigmond nagykorúságáig az ország egyik kormányzója lett (Fráter Györggyel és Petrovics Péterrel). Ekkor Budát a Zápolya-párt birtokolta. Ferdinánd szerette volna megszerezni a várat, de ez végül az oszmánoknak sikerült, Nagy Szulejmánnak.

  A háborúk és a politikai cselszövések mellett jutott ideje másra is. Magyarországon Hunyadi Mátyás óta gyökeret vert a humanizmus. Ez egyrészt azt jelentette, hogy a művészetet támogatta, sőt a reformációnak talán nem, de a magyar nyelvnek és költészetnek meg bölcseletnek is pártfogója volt. Felesége is híres kertet építtetett. A nagynevű művészek közül Tinódi Lantos Sebestyén írt róla.

  Török Bálint pillanatnyi nem teljesen stabil helyzete ellenére szó sem lehetett arról, hogy kihulljon az országos politikából. Birtokainak gyarapításáról gondoskodott, majd 1530-ban már Temesvár sikeres védelménél tűnt ki, ez volt a legnagyobb tette akkoriban. A vagyoni gyarapodásban felesége oldaláról több esetben Pemfflinger István segítette, ugyanakkor a felesége is komolyan részt vett az érdekérvényesítésben, és férje gyakori távollétei alatt szilárdul tudta irányítani a családi gazdaságot, majd a fogoly Török Bálint ellen indított perekben is helytállt. Ezenkívül Török Bálintot mintegy fél tucat nemesi család is segítette vagyonjogi szempontból is érdekes történetében.

  Közben a fizetetlen zsoldosok, a szultán és az újra erőre kapó Zápolya (aki egy időre Lengyelországba menekült) újabb gondot jelentett. Ezekben az években Török Bálint, noha személyesen tárgyalhatott I. Ferdinánddal Prágában, megkeseredett, mert sem katonai, sem anyagi, sem erkölcsi siker nem érte, sőt Oláh Miklós, a humanista főpap egészen kritikusan írt róla, vagyoni vitájuk lévén. A legnagyobb baj mégis az volt, hogy senki nem tudta megállítani az oszmánokat, ill. a szolgálatukban be-betörő csapatokat. Török Bálint a biztonságosabb Nyitra megyébe költözött, ott is elhíresült a túlkapásairól, sőt a fegyverszünet ellenére területet is elfoglalt 1531-ben, és minden tartozást kíméletlenül behajtott. Az 1530-as évek elején többször merült fel, hogy Török Bálint átáll Zápolya oldalára, aki már szintén viselte a királyi címet, ugyanakkor az ország megosztása is szóba került.

Török Bálint 1536-ban kezdett tárgyalni Werbőczy Istvánnal, Zápolya János hívével, és átállt a másik oldalra, ebben I. Ferdinánd következetlenségei is szerepet játszottak. Ami Szabadkát illeti, Török Bálintot a Kis család segítette. Kis János 1528-ban a Török Bálint hűbéri birtokához tartozó Gesztes várnagyaként tevékenykedett. Működésével Török Bálint elégedett volt, és Veszprém, majd Somogy megyében kapott birtokot. János 1542-ben már nem élt, ezért Kis Ambrus vette át a szerepét Török mellett. Fogságba kerülése után, majd Fáncsy János társaságában urát próbálta szolgálni. Ferdinánd királyt próbálta érdekeltté tenni. Később Török Bálint fiait is szolgálta. A szabadkai Kis család a Török család egyik fontos támaszaként szolgált.

  A művész Tinódi Lantos Sebestyén is hűséges szolgája volt Török Bálintnak, az ő jelentősége azonban más, mint a Kis családé. A Kis család különféle ügyekben akár katonailag is fel tudott lépni, míg a művészről, aki egyébiránt nemes is volt, ilyen adataink nincsenek. Viszont Tinódi Lantos Sebestyén volt az, aki idealizált képet költött uráról, ami később még az Egri csillagok írójára, Gárdonyi Gézára is hatott.

 

Befejező része októberi lapszámunkban

 

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra… rész Amidőn tehát szakaszról szakaszra haladva elemezzük a verset, nem az explication detexte, nem a sorról sorra elemzés e gépies módszerét...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra… rész Amidőn tehát szakaszról szakaszra haladva elemezzük a verset, nem az explication detexte, nem a sorról sorra elemzés e gépies módszerét...

Hódi Éva

Gondolatok a Magyar Nyelvőr megjelenésének 150. évfordulója alkalmából

Százötven évvel ezelőtt, 1872-ben jelent meg a mind a mai napig létező nyelvészeti folyóirat, a Magyar Nyelvőr. Alapítója Ada község szülötte, Szarvas Gábor, aki...

Hódi Éva

Gondolatok a Magyar Nyelvőr megjelenésének 150. évfordulója alkalmából

Százötven évvel ezelőtt, 1872-ben jelent meg a mind a mai napig létező nyelvészeti folyóirat, a Magyar Nyelvőr. Alapítója Ada község szülötte, Szarvas Gábor, aki...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra…   Ismét egy hihetetlen magasságokban járó költemény, melyet a megírás körülményei még feljebb emelnek.   A parndorfi...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra…   Ismét egy hihetetlen magasságokban járó költemény, melyet a megírás körülményei még feljebb emelnek.   A parndorfi...

Patyerek Réka

Hasat be, mellet ki!

A cím nem csak egy tornaórán százszor elhangzó parancs. Ez egy szabály, mégpedig az első a Peterson-univerzumban. Jordan B. Peterson kanadai klinikai szakpszichológus, az egyik leghíresebb...

Patyerek Réka

Hasat be, mellet ki!

A cím nem csak egy tornaórán százszor elhangzó parancs. Ez egy szabály, mégpedig az első a Peterson-univerzumban. Jordan B. Peterson kanadai klinikai szakpszichológus, az egyik leghíresebb...

Kucor Tamara

Az első képzőművészeti találkozó Palicson

Nyáron Palics nemcsak a pihenés és üdülés, hanem a különféle kulturális rendezvények színhelyévé is válik. Így volt ez pontosan hatvan évvel...

Kucor Tamara

Az első képzőművészeti találkozó Palicson

Nyáron Palics nemcsak a pihenés és üdülés, hanem a különféle kulturális rendezvények színhelyévé is válik. Így volt ez pontosan hatvan évvel...

Sáfrány Attila

Áthaladás a középponton

  I.   Az öntudat világba lépésével kezdődik az élet. (Az öntudat nélküli világba lépő még csak létezik, mint a kavicsok és a sziklák.)...

Sáfrány Attila

Áthaladás a középponton

  I.   Az öntudat világba lépésével kezdődik az élet. (Az öntudat nélküli világba lépő még csak létezik, mint a kavicsok és a sziklák.)...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

A szerelem apoteózisa: Minek nevezzelek? Petőfi mintegy kétszáz (s ezek közül közel száz Júliához írott) költeményből álló szerelmi...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

A szerelem apoteózisa: Minek nevezzelek? Petőfi mintegy kétszáz (s ezek közül közel száz Júliához írott) költeményből álló szerelmi...

Bordás Győző

A vallás és a hit viszonyáról

(Áldás, békesség! E reggeli áhítat és áldás meghallgatása után engedjék meg, hogy eltérve a jegyzeteimben fölvázolt sorrendtől, az...

Bordás Győző

A vallás és a hit viszonyáról

(Áldás, békesség! E reggeli áhítat és áldás meghallgatása után engedjék meg, hogy eltérve a jegyzeteimben fölvázolt sorrendtől, az...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

  Az egyszerű és a nagyszerű halál (Egy gondolat bánt engemet…)   Gyermekkorunkban mindannyian álmodozunk vagy ábrándozunk életsorsunkról, felnőve talán terveket is...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

  Az egyszerű és a nagyszerű halál (Egy gondolat bánt engemet…)   Gyermekkorunkban mindannyian álmodozunk vagy ábrándozunk életsorsunkról, felnőve talán terveket is...

Szabó Zsombor

Farkasvölgyi mesék

  „Szabadka egy nagy falu”, „Európa legnagyobb falva” – ezt már gyerekkoromban is hallottam, és nem értettem egyet vele, nekem Szabadka egyenlő volt a város fogalmával....

Szabó Zsombor

Farkasvölgyi mesék

  „Szabadka egy nagy falu”, „Európa legnagyobb falva” – ezt már gyerekkoromban is hallottam, és nem értettem egyet vele, nekem Szabadka egyenlő volt a város fogalmával....