Mestró

Mestró

Van egy fényképem, amelyet mindeddig kegyeleti okokból nem engedtem sehol sem közölni. A szabadkai fotós, Augustin Juriga készítette (a hátlapja tanúsága szerint 1977 áprilisában) Sáfrány Imre (1928-1980) festőnk otthonában. Azt örökíti meg, hogyan emeljük poharunkat a paralízisben már hosszabb ideje fekvő, akkor még ötvenedik életévét be sem töltő Mestró „egészségére”. A kép abból az alkalomból készült, hogy az előző év szeptemberében megrendezett nagy szabadkai retrospektív kiállításért (amelyet ő betegsége miatt sohasem láthatott) megkapta a talán már jóval előbb is kiérdemelt Forum Képzőművészeti Díjat.

Az említett és itt közzétett képen Bela Duranci (a zsűri elnöke), Ács József és Petrik Pál bírálóbizottsági tagok, valamit e sorok írója, akkor mint a Híd Irodalmi Díj újonnan kinevezett kurátora, gratulál az ágyhoz kötött Sáfrány Imrének. Akkoriban kisplasztika – B. Szabó György és Kalmár Ferenc alkotása – csak az irodalmi díj nyertesének járt, 1976-ban Brasnyó István vehette át Tükrös madonna című remek novelláskötetéért, a képzőművészek számára pedig akkoriban csak egy oklevél jutott. Éppen ezen is elgondolkozva született meg az ötlet, hogy Ács József álmodjon meg és tervezzen egy maradandó, reprodukálható, a díjat szimbolizáló műalkotást. A következő évre a plasztika el is készült.

Emlékszem, az újvidéki Forum-klubban megtartott ünnepségen Duranci fejből idézte önmagát, a csak rá jellemző magyar és szerb keveréknyelven elmondott laudációjából, amely tulajdonképpen fölvázolása volt a negyvenes évek derekától a hetvenes évek közepéig tartó pályának, melyben joggal vívta ki az első igazán modern, avantgárd vajdasági magyar festő stílusát. Minderről egyébként Petar Lubarda és Milan Konjović is nemegyszer nyilatkozott. S hogyan jutott el a szabadkai korzó vagy a városháza megfestésétől a Hóhányóig vagy az Ember a térről című és a párizsi utcaképeken keresztül az olyan remek ön- és arcképeihez, mint amilyen például a Vinkler Imre barátjáról, a Pap József költőről vagy éppenséggel a Kobalthajú lányról készültek, egészen addig, hogy fölfedezte a nagy és kimeríthetetlen témát: a fákat, a szamártövist és végül a sámánokat. „Igen, a sámánokat – mondta Duranci –, amelyeket jelképként használsz, hogy szabadon röpködhess a lét és a nemlét között (između jave i stvarnosti), hogy aztán e sámánok is az örökkévalóságba vigyék műveidet. Felülmúltál bennünket és saját korodat, a dogmákat, az önfejűséget (tvrdoglavost), a szocrealizmust és a vonalasságot.”

Petrik Pál beleolvasott újvidéki méltatásába: „Sáfrány Imre művészetében a sokrétűség dominál, arcképein, figuráin, tájain és csendéletein át szabadon és magabiztosan, de főként merészen válogatja témáit. Mondanivalóját is ugyanilyen merész festői módszerekkel fejezi ki. Ez életfelfogásából, művészi hitvallásából ered… Temperái és vízfestményei az erősen felhígított színek miatt »átlátszóbbak«, de a telítettebb felületen mindössze néhány vonással is élményt tud varázsolni. Mindezekben nagy szerepet játszik a szimbolikus jelek használata…” Petrik lassan, tagoltan olvasott, hogy Sáfrány, amennyire csak lehet, kövesse gondolatait. Úgy tűnt, részben sikerült is.

Ács József mind ez idő alatt csak mosolygott, majd egy mondatot idézett Sáfránytól, amelyet a Zentai Művésztelep alapításakor, 1952-ben közösen, szinte fogadalomként tettek, miszerint „olyan piktúrát teremtünk hamarosan itt, amit bácskai és vajdasági gyökerű lesz, de jugoszláv, sőt európai színvonalú”.

Egy évre rá ismét meglátogattuk a Mestert, akkor a Forum Könyvkiadónál megjelent kismonográfiáját vittük Fehér Kálmán akkori főszerkesztővel, Pap József költő barátjával és Kapitány László könyvtervezővel, műszaki szerkesztővel. E sorok írója akkor a Forum Könyvkiadó Képzőművészeti Kismonográfiák sorozatának szerkesztőjeként volt jelen.

Felejthetetlen élmény volt, mennyire megörült ennek a könyvecskének, amelyet Tolnai Ottó ihletett és értő esszéje vezetett be, s az ő válogatásában közöltük több mint negyven fekete-fehér és több színes reprodukciót. Már a fedőlapon megpillantott Kobalthajú című portré kapcsán Párizst emlegette el-elcsukló torokhangon. Vinkler Imre portréját meg is könnyezte, de a legérdekesebb mozzanat akkor következett be, amikor Kapitány Laci ismételten az ágyban fekvő mester feje fölé emelve a könyvet, a Birsalmák című festményének reprodukciójához ért. Mintha csak valami nyugtalanság fogta volna el, gesztikulálni és mutogatni kezdett, amit mi azonnal meg sem tudtunk fejteni, csak felesége, Lóri asszony mutatta: nézzétek ezt a képet, ott vele, az ágyával szemben, fönt az ajtó fölött. S valóban, ott lógott az eredeti, vászonra festett olajkép, de a mester ezzel még nem elégedett meg, hanem megfogta Kapitány kezét, s alig megfejthető szavakkal mondta, rendkívül örül a könyvben reprodukált kép minőségének, mert pontosan ilyen harsány sárgákra festette valamikor ʽ67-ben. Azóta az eredeti megfakult sajnos.

Pap József doktor sem jött üres kézzel: „Beteg virág” című, Sáfránynak ajánlott versét hozta magával, s orvosi receptre írt versét elő is adta: „Virágszirom. Karmok, Semmi. / Virágszirom-karmok a semmibe. / Belém. Beléd. Belénk. / Túl a rontáson, pusztuláson. / A percen, amikor roskadt, / Rászakadt az ég. / És semmibe másba, / Csak a semmibe kapaszkodott. / Abba vájta szirom-karmait. / Az a perc újjászületése. / Az a perc az öklét. / Az a perc az a kép: / Virágszirom. Karmok. Semmi. / Virágszirom-karmok a semmibe. / Belém. Beléd. Belénk.”

S miután nem győztünk dicsérni a könyv zárólapján reprodukált Lila sámán című nagyszerű képét, utasította Lórit, hozza elő a nem is kis méretű olajfestményt, mert nekünk ajándékozza, köszönetül a szép kiadványért. E képnek azóta is méltó helye van az újvidéki Forum Könyvkiadó főszerkesztői irodájában, ma már azon is fakulnak a színek. Restaurálásra szorulna.

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra… rész Amidőn tehát szakaszról szakaszra haladva elemezzük a verset, nem az explication detexte, nem a sorról sorra elemzés e gépies módszerét...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra… rész Amidőn tehát szakaszról szakaszra haladva elemezzük a verset, nem az explication detexte, nem a sorról sorra elemzés e gépies módszerét...

Hódi Éva

Gondolatok a Magyar Nyelvőr megjelenésének 150. évfordulója alkalmából

Százötven évvel ezelőtt, 1872-ben jelent meg a mind a mai napig létező nyelvészeti folyóirat, a Magyar Nyelvőr. Alapítója Ada község szülötte, Szarvas Gábor, aki...

Hódi Éva

Gondolatok a Magyar Nyelvőr megjelenésének 150. évfordulója alkalmából

Százötven évvel ezelőtt, 1872-ben jelent meg a mind a mai napig létező nyelvészeti folyóirat, a Magyar Nyelvőr. Alapítója Ada község szülötte, Szarvas Gábor, aki...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra…   Ismét egy hihetetlen magasságokban járó költemény, melyet a megírás körülményei még feljebb emelnek.   A parndorfi...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra…   Ismét egy hihetetlen magasságokban járó költemény, melyet a megírás körülményei még feljebb emelnek.   A parndorfi...

Patyerek Réka

Hasat be, mellet ki!

A cím nem csak egy tornaórán százszor elhangzó parancs. Ez egy szabály, mégpedig az első a Peterson-univerzumban. Jordan B. Peterson kanadai klinikai szakpszichológus, az egyik leghíresebb...

Patyerek Réka

Hasat be, mellet ki!

A cím nem csak egy tornaórán százszor elhangzó parancs. Ez egy szabály, mégpedig az első a Peterson-univerzumban. Jordan B. Peterson kanadai klinikai szakpszichológus, az egyik leghíresebb...

Kucor Tamara

Az első képzőművészeti találkozó Palicson

Nyáron Palics nemcsak a pihenés és üdülés, hanem a különféle kulturális rendezvények színhelyévé is válik. Így volt ez pontosan hatvan évvel...

Kucor Tamara

Az első képzőművészeti találkozó Palicson

Nyáron Palics nemcsak a pihenés és üdülés, hanem a különféle kulturális rendezvények színhelyévé is válik. Így volt ez pontosan hatvan évvel...

Sáfrány Attila

Áthaladás a középponton

  I.   Az öntudat világba lépésével kezdődik az élet. (Az öntudat nélküli világba lépő még csak létezik, mint a kavicsok és a sziklák.)...

Sáfrány Attila

Áthaladás a középponton

  I.   Az öntudat világba lépésével kezdődik az élet. (Az öntudat nélküli világba lépő még csak létezik, mint a kavicsok és a sziklák.)...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

A szerelem apoteózisa: Minek nevezzelek? Petőfi mintegy kétszáz (s ezek közül közel száz Júliához írott) költeményből álló szerelmi...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

A szerelem apoteózisa: Minek nevezzelek? Petőfi mintegy kétszáz (s ezek közül közel száz Júliához írott) költeményből álló szerelmi...

Bordás Győző

A vallás és a hit viszonyáról

(Áldás, békesség! E reggeli áhítat és áldás meghallgatása után engedjék meg, hogy eltérve a jegyzeteimben fölvázolt sorrendtől, az...

Bordás Győző

A vallás és a hit viszonyáról

(Áldás, békesség! E reggeli áhítat és áldás meghallgatása után engedjék meg, hogy eltérve a jegyzeteimben fölvázolt sorrendtől, az...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

  Az egyszerű és a nagyszerű halál (Egy gondolat bánt engemet…)   Gyermekkorunkban mindannyian álmodozunk vagy ábrándozunk életsorsunkról, felnőve talán terveket is...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

  Az egyszerű és a nagyszerű halál (Egy gondolat bánt engemet…)   Gyermekkorunkban mindannyian álmodozunk vagy ábrándozunk életsorsunkról, felnőve talán terveket is...

Szabó Zsombor

Farkasvölgyi mesék

  „Szabadka egy nagy falu”, „Európa legnagyobb falva” – ezt már gyerekkoromban is hallottam, és nem értettem egyet vele, nekem Szabadka egyenlő volt a város fogalmával....

Szabó Zsombor

Farkasvölgyi mesék

  „Szabadka egy nagy falu”, „Európa legnagyobb falva” – ezt már gyerekkoromban is hallottam, és nem értettem egyet vele, nekem Szabadka egyenlő volt a város fogalmával....