Művészetről és anyagiakról

Művészetről és anyagiakról

Szerző: Butterer Kiss Márta: Puháci – akvarell

Érdekes jelenség szemtanúi lehetünk manapság: környezetünkben gombamód elszaporodtak a művészek. Azt nem mondanám, hogy ez a művészet minden ágában egyformán érvényes, mert például sokkal hamarabb bukkanunk színművészre, mint teszem azt, szobrászra, és ugyanígy, nagyjából minden tizedik fotóművészre jut csak egy zongoraművész. Aztán, ha művészet egyes ágazataiba külön-külön is mélyebben beleásunk, például a zeneművészetbe, megtapasztaljuk, hogy annak az úgynevezett könnyű műfaját sokkal többen űzik, mint a klasszikus formáját.

  Ez a viszonylag új, ugyanakkor ténylegesen velünk élő jelenség azért szúr szemet, mert sokszor, valóban nagyon sokszor, maguk a művészek hirdetik önmaguk létezését, munkájukat-munkásságukat, vélt vagy valós eredményeiket, érdemeiket, s teszik ezt szinte az összes létező módon, a rendelkezésükre álló összes eszközzel.

  Szóval, művészekből nem vagyunk híján. De valójában mire is hivatottak ezek az emberek?

  Ahhoz, hogy tovább boncolgathassuk a témát, először magát a művészetet mint általános fogalmat kellene tisztáznunk. Ezzel a vállalással azonban rögtön méretes problémába ütköznénk, ugyanis a legbölcsebb lexikonszerkesztők sem tudták meghatározni, hogy pontosan mi is a művészet. Annyiban mégis biztosak lehetünk, hogy a művészet az egyén önkifejezési módja, amely során az alkotó tárgyi vagy szellemi produktumot hoz létre.

  Ha a definiálás útján továbbmennénk, és arra keresnénk a választ, hogy mi számít művészeti alkotásnak, és mi nem, akkor tényleg hatalmas útvesztőbe kerülnénk, tehát maradjunk az alkotónál és az alkotásnál, s beszéljünk azoknak a környezetünkben betöltött szerepéről.

  A művészetet nem feltétlenül érdemes gazdasági szempontból elemezni. Már csak azért sem, mert a történelem során a kimagasló művészek szinte csak mecénások, műpártolók segítségével tudtak kiteljesedni. Ez azért van így, mert a hivatásos művészet önmagában nem jelent egyet egy jó gazdasági vállalkozással, sőt anyagi értelemben nem is feltétlenül jó befektetés. Az, hogy a művészet kapcsán kell-e mégis pénzről beszélni, nagyon kétéltű dolog. Elvileg a mindenkori művészt belső kényszer hajtja alkotásra, és ettől indíttatva formálja meg a maga produktumát. Ha viszont erre az önkifejezésre csak anyagi juttatásért hajlandó, akkor az már nem csupán a belső kényszer kiteljesülése, ezáltal a létrejövő produktum, maga a műalkotás lényében szintén megkérdőjelezhető.

  Manapság a szellemi értékek megőrzésének és új értékek létrehozásának a korát is éljük, ugyanakkor a művészetpártolás is új magaslatokban jár. Ez a helyzet más megvilágításba helyezi a dolgokat. Szerintem a történelmi idők folyamán talán először éljük annak a korát, amikor viszonylag szabadon, őszintén, korlátok nélkül állíthatjuk, hogy művésznek lenni jó vállalkozás. Sokszor még úgy is, hogy szinte semmi mondanivaló, semmi produktum nincs az állítás mögött. Segítő (támogató) kezet valaki úgyis nyújt, legyen az akár egyén, akár társadalmi csoportosulás vagy maga a hatalom. Ez a felállás valóban a mai kor művészét igazolja – aki pedig elpártol mellőle, az magára vessen, mert rögtön azzal a váddal szembesül, hogy nem érti a művészetet, korlátolt.

  Figyelve a trendeket, néha már arra a valóban radikális (elvetemült?) következtetésre jutok, hogy mindent összevetve, talán a legőszintébb alkotók azok, akik hirdetve művészetüket, produktumukat, kizárólag anyagi juttatásért cserébe hozzák azt létre, sőt ha kell, rendelésre szolgáltatják. A piacra termelnek, abból élnek meg, hogy olyat nyújtanak, ami fogyasztható. És itt be is zárul a kör. Ez a hozzáállás kétségtelenül őszinte, de a „gyártás” miatt ez a tevékenység mégsem sorolható egyértelműen a magasművészetek közé.

  A napokban olvastam egyik hetilapunk hasábjain, hogy művészeinknek manapság inkább van arra szükségük, hogy egymillióan adjanak valamennyi támogatást, mintsem hogy egyvalaki adjon egymilliót, mivel az kötöttséghez, függőséghez vezet. Az efféle kötöttség és függőség pedig megengedhetetlen egy valódi művész számára. Ezzel nem tudok egyetérteni, hiszen általában nagyon sok körülmény miatt nem tud egymillió emberhez közvetlenül eljutni egy alkotás, hogy azután azok, mintegy vállveregetésképp, művészünknek anyagi térítést adjanak. A történelemből meg azt is tudjuk, hogy kellenek a pártfogók: az itáliai reneszánsz művészeknek ott volt a Medici család. Michelangelo támogatója többek között maga a pápa volt, gondoljunk csak a Sixtus-kápolna homlokzatára. Haydn majdnem egész karmesteri és zeneszerzői pályafutása során Esterházy Miklós udvarában élt és dolgozott, de említhetjük Holbeint is, aki VIII. Henrik angol király pártfogoltja volt. A felsoroltak alkotói függetlensége, azt hiszem, nem csorbult, legfeljebb megrendelésre is kellett olykor dolgozniuk. Nekik és még sok-sok igazi művésznek összejött. Nem kellett hozzá semmi más, csak az, hogy az adott mecénás felismerje és támogassa a tehetséget.

  Összefoglalva: a mai kor művésze előtt is szabad a pálya; ha tényleg megvan benne az a bizonyos belső késztetés, akkor a többi már csak részletkérdés. Reméljük, hogy a mai kor mecénásainak székében is hozzáértők ülnek. Ily módon ebből mindannyian tudnánk profitálni.

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

március 15.   Fejezetünk címe nem elírás. A következő év március idusát, közepét még előre nem láthatta senki, ez év e napján viszont Emich...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

március 15.   Fejezetünk címe nem elírás. A következő év március idusát, közepét még előre nem láthatta senki, ez év e napján viszont Emich...

Pekár Tibor

Erkel és a Himnusz

Kölcsey költeménye az idén 200 éves  Mielőtt rátérnénk a Himnusz megzenésítése körüli nehézségek ismertetésére, ismételjük...

Pekár Tibor

Erkel és a Himnusz

Kölcsey költeménye az idén 200 éves  Mielőtt rátérnénk a Himnusz megzenésítése körüli nehézségek ismertetésére, ismételjük...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Az éltes ifjú  Petőfi huszonhat és fél évében túlontúl sok dolog szerfelett különös. Az egyik közülük a nyelvhasználata. Kifejezési...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Az éltes ifjú  Petőfi huszonhat és fél évében túlontúl sok dolog szerfelett különös. Az egyik közülük a nyelvhasználata. Kifejezési...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

A puszta, télen   „A magyar sivárság gazdag képe” – így hangzik a versről Illyés Gyula tömör összegzése.   „A puszta télen remekmű. [1848]...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

A puszta, télen   „A magyar sivárság gazdag képe” – így hangzik a versről Illyés Gyula tömör összegzése.   „A puszta télen remekmű. [1848]...

Budai Ágota

Boszorkánykonyha: irodalom és konyhakultúra

Köztudott, hogy a különböző történelmi idők és események visszaköszönnek az irodalmi művekben. Sokszor azonban nemcsak az adott kor eszméje és lelkiállapota...

Budai Ágota

Boszorkánykonyha: irodalom és konyhakultúra

Köztudott, hogy a különböző történelmi idők és események visszaköszönnek az irodalmi művekben. Sokszor azonban nemcsak az adott kor eszméje és lelkiállapota...

Sáfrány Attila

Túl a túlon

A transzcendentálék skolasztikus tana szerint minden létező jó, szép és igaz. Ehhez nincs mit hozzátenni, mert igaz, s ha igaz – akkor a transzcendentálék...

Sáfrány Attila

Túl a túlon

A transzcendentálék skolasztikus tana szerint minden létező jó, szép és igaz. Ehhez nincs mit hozzátenni, mert igaz, s ha igaz – akkor a transzcendentálék...

Silling István

Szép jel és szép csillag…

Örvendetes ünnepre készül a keresztény világ. A Megváltó születését várjuk ihletetten. A Messiásét, akit a Jóisten küld fiaként, hogy megváltsa...

Silling István

Szép jel és szép csillag…

Örvendetes ünnepre készül a keresztény világ. A Megváltó születését várjuk ihletetten. A Messiásét, akit a Jóisten küld fiaként, hogy megváltsa...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra… rész Amidőn tehát szakaszról szakaszra haladva elemezzük a verset, nem az explication detexte, nem a sorról sorra elemzés e gépies módszerét...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra… rész Amidőn tehát szakaszról szakaszra haladva elemezzük a verset, nem az explication detexte, nem a sorról sorra elemzés e gépies módszerét...

Hódi Éva

Gondolatok a Magyar Nyelvőr megjelenésének 150. évfordulója alkalmából

Százötven évvel ezelőtt, 1872-ben jelent meg a mind a mai napig létező nyelvészeti folyóirat, a Magyar Nyelvőr. Alapítója Ada község szülötte, Szarvas Gábor, aki...

Hódi Éva

Gondolatok a Magyar Nyelvőr megjelenésének 150. évfordulója alkalmából

Százötven évvel ezelőtt, 1872-ben jelent meg a mind a mai napig létező nyelvészeti folyóirat, a Magyar Nyelvőr. Alapítója Ada község szülötte, Szarvas Gábor, aki...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra…   Ismét egy hihetetlen magasságokban járó költemény, melyet a megírás körülményei még feljebb emelnek.   A parndorfi...

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Itt van az ősz, itt van ujra…   Ismét egy hihetetlen magasságokban járó költemény, melyet a megírás körülményei még feljebb emelnek.   A parndorfi...