Csak önmagamat tehetem felelőssé,
Kétó némaságába temetkezem;
a veszélyek olvadó jéggyöngysorok,
kezd felállni a pikkely a hátamon,
a félelmek jégsebekként véreznek át
rajtam. Megriadás képzetében
mozdulatlanul áll működésben a
meghibásodott nyirokrendszer.
A belső vázak mozdulatlanságában
hamuszürkére üszkösödik porhüvelyem.
Idehallani a széttört idő fájdalmát –
a rések szűkösségében nyílok ki;
hol kinövöm a kinőhetetlen magamat.