hiába vettem fel legszebb kockás zakómat,
ő nem jött el,
mondják,
ruhája sincsen hasonló alkalomra
körbeáll vendég, moderátor:
szívem kalapál, kalapácsol,
pontosan tudom, mit is cselekszem
feszülő csendben,
a mikrofon előtt,
mintha kérdené,
miért hagyták el őt
pedig ő nem jött,
közben a vendég
szemében látjuk
az elárvult emelvényt
alatta egy hoszteszt:
ki tudja, kit sirat?
elárvult teremtést?
anyát? engem? fiat?
„mindegy is, bármi történt:
három napig legyen
hír egy közösségi felületen!”