Egy lepusztult kocsmában délelőtt,
amikor még sehol senki, csak a füst szaga
árulja el, hogy itt valami volt,
olyan kisebbféle angyali háború.
Egy lepusztult füstös kocsmában
anélkül, hogy valaki látta volna,
Kafka árnyéka futott végig a falon.
Világvégi vidám hangulatban úszott a nap
az asztalok fölött, s kint egy ráncos arcú nő
fiatalos lábait mutogatta.
Egy rezesbanda az óévet búcsúztatta,
s mintha a föld szíve nagyot dobbant volna.
Jó volt veled így gondolatban.
Se múlt, se jelen, se jövő, de mégis
minden egyben, nemsokára el kell innen mennem.
Lejárt az idő, el kell innen mennem.
2018. december