Ősei bukovinai székelyek, akik 1883-ban települtek az Al-Duna vidékére, magukkal hozva egy sajátságos hagyományvilágot, nyelvezetet, dalkincset, életformát. Ebben a környezetben nőtt fel, majd a gimnáziumi érettségi után az újvidéki Tanárképző Főiskola képzőművészeti szakán szerzett oklevelet 1971-ben. Azóta Zentán él, alkot, és a képzőművészet, valamint az iparművészet területén szervezőmunkát is végez. Alkalmi kiállításokat, művészeti műhelyeket, kurzusokat vezet itthon és külföldön.
Zentán 1983-ban megalapítja, 2006-ban hivatalosan is bejegyzi és azóta működteti a Zentai Képzőművészeti Alkotóműhelyt. 2010-től Nemzetközi Művészeti Műhelyként működik folyamatosan.
1993–2006-ig az esztergomi Piktor képzőművészeti tábor és művésztelep művészeti vezetője.
1995-ben Erdélyben az Erdélyi Diáktalálkozó, 1997-ben, 2000-ben és 2002-ben a Minimum-pARTy összművészeti alkotótábor kézművesműhelyének irányítója.
1999–2013-ig a Zentai Művésztelep grafikai műhelyének művészeti munkatársa.
Grafikával fokozottabban 1989 óta foglalkozik. Leggyakoribb kifejezőeszköze a monotípia, a montázsgrafika és a hidegtű. A grafika mellett iparművészettel, kerámiával és nemezkészítéssel foglalkozik. Illusztrációkat is készít.
Első, bemutatkozó grafikai kiállítása 1991-ben Újvidéken volt. Azóta 30 önálló és 69 csoportos kiállításon szerepelt alkotásaival itthon és külföldön.
Díjak
1991-ben Kecskeméten a Katona József grafikai pályázaton három pályamunkája a Lakitelek Alapítvány különdíját nyerte el.
1996-ban TAKT-díjat, majd 1999-ben Forum Képzőművészeti Díjat kapott.
2009-ben Zenta város Pro Urbe díját vehette át.
2015-ben megkapta a Nagyapáti Kukac Péter Képzőművészeti Díjat.
2018-ban Magyar Életfa díjat érdemelt ki.
