Karlo De Negri
Mint a legyező
amit rosszul nyitnak ki
(feszül a selyem
és reped)
szereptől fosztott
tárgy vagy
Áttátogott nap est éj után
némán állsz
Nem fojtották beléd
a szót –
beléd égett
tehetetlen düh-tűz
martaléka lett mind
Mi maradt a szavak után?
Erőltetett mosoly
egy arcon
ami nem a tiéd
Legyező mögé
rejtett arc
Összerogyna a legyező
a szorító görcsös kézben
fordítva nyílt ki
Két arcot rejtene –
bármit
(de nem fog
nem orr nem száj)
nem mosoly az
Már nem mosolyogsz
így változol meg örökre