Tóth Szilárd

Némi hely, ahol először találkoztunk

Az ő, hát tulajdonképpen, leírása: Az évek során megismertem, kiismertem, halvérű és nyugodt ember, a szemhéja enyhén lógott. Mindig kissé görnyedten járt...

Tóth Szilárd

A kacsapörkölt

  A minap – hát jó minap – meghívtak Mária Terézia Versailles-jába. Se hintó, se más nem jött értem, retúrjegyet vettem Abádszalóktól Schönbru...

Tóth Szilárd

Ajtó

  ■ Öt-öt darab kopp-kopp, lassan, kis szünetekkel, mint a csont az ajtón, úgy, öblösen.   Kong az egész lépcsőház. Vasárnap délután így kopogni tulajd...

Tóth Szilárd

Nem vagyunk különbek

  És szállunk, és landolunk mind a szavak szárnyán, hol fenn, hol lenn, hol az égben, hol mások vállán. Hol szeretnek, hol gyűlölnek, hol tagadnak, hol leköpnek, és m&eac...

Tóth Szilárd

Péntek

Serkó éppenhogy csak ledobta a cipőjét a szűk előszobában. 21.28 volt, amikor betoppant az ajtón. Benyögött egy megjöttem-et a nagyszobába, ahol szülei, név szerint dr. Fr...

Tóth Szilárd

Szobák és levegők, egy rövides élet

Varga Nikolettának, kinek a nevét pennámmal ím itt bevésem irodalomtörténetünkbe. Elköltöztem. Fogtam minden ingóságomat, és elhagytam a lakást. Egyébként s...

Tóth Szilárd

Kétszer kettő négyzetméter

Ültem a váróteremben, és vártam. Nem várni nem mertem, mert az ajtóra fel volt írva, hogy VÁRÓTEREM. A végrehajtás intézményeiben az ember mindent köteless&eac...

Tóth Szilárd

Pulóverbe kötött napló

Hétfő A reggelhez csak annyit fűznék hozzá, hogy 4:18-kor keltem, és durván 4 óra 18 percet aludtam. Az első probléma akkor lépett fel, amikor pakoltam ki a kofferomból, és r&...